Az elmúlt hetekben az ilyenkor megszokottnál több békászó sas jelent meg a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. A fiatal, kóborló madarak táplálék után kutatnak, főként a lekaszált területeken.
Hazánk, és egyben Európa legnagyobb testtömegű, röpképes madara a túzok, amely Magyarországon belül a Körös-Maros Nemzeti Parkban fordul elő a legnagyobb számban. Védelme kiemelt jelentőségű természetvédelmi feladatunk.
A Körös-Maros Nemzeti Park alapvetően pusztai tájakból áll, ahol a nyár beköszöntével az élővilág kicsit visszahúzódik. A gyepek növényzete lesül, a nagy melegben a madarak és az emlősök is inkább csak korán reggel, vagy késő este mozognak. Ilyenkor sem maradunk azonban látnivaló nélkül.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén idén is szép számban költöttek búbosbankák. A fiókák mostanra már elhagyták fészküket, de a költőpárok egy része második fészekalj felnevelésére is vállalkozik.
Amint arról korábbi hírünkben beszámoltunk, a Körös-Maros Nemzeti Parkban június 6-án éjjeli lámpázást tartottunk a Dévaványai-Ecsegi puszták részterületen.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban a dévaványai Szarka-laposon sikerült kimutatni egy ritka és védett lepkénk, a szarkalábbagoly (Periphanes delphinii) előfordulását június elején, egy lámpázás során.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyén, a Körösvölgyi Állatparkban világra jött az első idei dámszarvas borjú.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén kanyargó folyók hullámtereinek árnyékos ligeterdeiben nyár elején, tavasz végén különös nevű, védett növényfajok is előbújnak. Ilyen például a kígyónyelv és a békakonty.
Június 14-én, szombaton 19.00 órától rendezi meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a „Barnabás-napi mágikus éjszaka” elnevezésű, hosszú évek óta népszerű programját dévaványai bemutatóhelyén, a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontban .
Idén is szép számban költenek réti fülesbaglyok a Körös-Maros Nemzeti Park tájain. A legtöbb pár ezúttal is a Kis-Sárréten rakott fészket, de a Dévaványai-Ecsegi pusztákon, Kardoskút térségében és Cserebökényben is vannak költőpárok. Fiókáik szépen fejlődnek, június közepéig várhatóan ki is repülnek
Két pár pusztai ölyv összesen négy fiókát nevel a Körös-Maros Nemzeti Park részét képező Csanádi pusztákon. Ritkasága miatt ez a madárfaj igazi természeti kincsnek számít hazánkban.
A Körös-Maros Nemzeti Park részét képező Dévaványai-Ecsegi pusztákon költő kerecsensólymok fiókáinak többsége már kirepült a fészekből. Előtte azonban GPS-jeladóval is elláttuk őket, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársainak közreműködésével.
Idén is örömteli szaporulattal büszkélkedhet a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelye, a Körösvölgyi Állatpark, az őzkifutóban eddig már négy őzgida jött világra.
A Körös-Maros Nemzeti Park tájait járva ezekben a hetekben gyakran felfigyelhetünk egy pitypangra emlékeztető, de attól sok mindenben eltérő növényre, a nagy bakszakállra. Egyik érdekessége, hogy sárga virágzatát csak a reggeli órákban, a Nap felé fordulva bontja ki, délben pedig már be is zárja.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelye, a Körösvölgyi Állatpark a hónap első napján különleges programmal kedveskedett a természet és a hagyományos gyógymódok iránt érdeklődőknek.
A nyár első hónapjában is izgalmas programokra várja az érdeklődőket a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. Túrázhatnak velünk különböző részterületeinken, ismerkedhetnek a növény- és állatvilág titkaival, a gyermekek pedig természetismereti táborban is részt vehetnek.
A térség ökológiai helyzetének javítása, a tájképi jelleg visszaállítása és a biodiverzitás segítése a célja annak a fejlesztésnek, amely a Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén, azon belül is a Kóré-zugban kezdődött meg.
Május közepén egy színes jelölőgyűrűvel ellátott, hím vörös vércsét figyeltek meg Montág-pusztán a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Mint kiderült, a madarat két évvel ezelőtt Székkutason gyűrűzték meg.
A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén számos ritka, védett növényfaj fordul elő. Ezek között több olyan is van, amelyek a nedves ártéri mocsárrétekhez kötődnek, ezeken az élőhelyeken érzik jól magukat.
A hazánkban előforduló gémfélék mindegyike költ a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Ezek egyike a viszonylag kistermetű üstökösgém.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság május 24-én ismét megtartotta hagyományos, „Cserebökényi csavargás – Túra az Ős-Maros medre mentén” elnevezésű, szakvezetéses túráját.
Nemrégiben a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának Természetvédelmi mérnök MSc és Természetpedagógia szakirányú továbbképzési szakos hallgatói szakmai terepgyakorlat keretében látogattak el
Mostanra igazi, teljes zöld pompájában burjánzik a természet a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén. A hullámtéri erdőket járva itt is, ott is madárfiókák élelemkérő csivitelésére lehetünk figyelmesek.
Nemrégiben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének csíkszeredai és gödöllői mesterszakos vadgazda mérnök hallgatói tanulmányi látogatást tettek a Körös-Maros Nemzeti Parkban.
