A vizes élőhelyek leggyakoribb ragadozó madara a barna rétihéja, mely a Körös-Maros Nemzeti Park védett területein is sokfelé előfordul. Ezekben a napokban már megfigyelhetjük látványos és hangos nászrepülésüket.
Idén is komoly kihívások elé állította a versenyzőket a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság népszerű természetismereti vetélkedője, az immár tizennegyedik alkalommal meghirdetett Túzok Tusa.
A tavasz közeledtével a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő hüllők és kétéltűek – békák, gőték, siklók, gyíkok és teknősök - is lassan előbújnak téli rejtekhelyükről. Meg kell erősödniük, mert kezdődik a szaporodás időszaka.
Az utóbbi hetekben gyakran láttunk vonuló halászsasokat a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Különleges vadásztechnikájuk megfigyelése igazi élményt jelent a természetbarátok számára.
A napokban 467 tő virágzó tavaszi héricset számoltunk a Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta részterületén. Ez a mennyiség jóval meghaladja a korábbi évek adatait.
Április 4-én pillantottuk meg az első, visszatérő hamvas rétihéját a Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén. A madár a faj egy itteni tradicionális költőhelyének közelében, a fokozottan védett területen bukkant fel.
A márciusi esők hatására életre kelt a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Maros-ártér erdős területeinek avarszintje. A csillagvirágok után mostanra az árvacsalán és a salátaboglárka is kibontotta szirmait, s megjelentek az avarban a gombák is.
Izgalmas és színes a madárélet ezekben a hetekben a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tavon. A récék mellett bíbicek, pajzsoscankók, aranylilék, nagy godák, sőt még gulipánok és sárszalonkák is állomásoznak a területen.
A Körös-Maros Nemzeti Park területein sokfelé megtalálható az amarilliszfélék családjába tartozó apró vetővirág, melynek egyik érdekessége, hogy zöld toktermése nem ősszel, hanem tavasszal fejlődik ki.
A Tárnokszigeti-bányatavakat a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületének egyik legsokszínűbb élőhelyeként tartjuk számon. A terület két jellegzetes madárfaja a búbos vöcsök és a kis vöcsök.
A sziki varjúháj egy főként Kelet-mediterrán elterjedésű, apró termetű, egyéves pozsgás növény, mely a Földközi-tenger medencéjében, főként a tengerparti köves talajon tenyészik.
A Körös Maros Nemzeti Park Kis Sárrét részterülete idén tavasszal újra várja a túrázókat.
"Állatcsont csodák"címmel nyílik Nagypénteken, április 18-án, különleges időszaki kiállítás a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyén, a Körösvölgyi Állatparkban.
Március 28-án megjelentek az első, visszatérő füsti fecskék a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Makói Tájegységén. A Maros-ártér vonzáskörzetében található Apátfalván egyszerre nyolc példányt is megfigyeltünk.
A beküldési határidőt meghosszabbítjuk, 2025. április 17. (csütörtök) 12.00 óráig
A Körös-Maros Nemzeti Park területén többfelé költenek nyári ludak, de a legnépesebb állomány a Kis-Sárréten található. A napokban már megcsodálhattuk az első, fiókákat vezetgető párokat is.
A közelmúltban lehullott bőséges csapadék és a hozzá társuló meleg időjárás hatására igazi tavaszi zsongás tapasztalható a Körös-Maros Nemzeti Park valamennyi részterületén, így a Maros-ártéren is.
A Körös-Maros Nemzeti Park egyik fokozottan védett, szépséges növénye a bókoló zsálya. A csapadék hatására a napokban már kibújtak a tőlevelei, virágzása április végére és május elejére várható.
Ezekben a hetekben a Körös-Maros Nemzeti Park tájain is meglehetősen nagy a madárforgalom. Érkeznek telelőhelyeikről a nálunk fészkelő fajok, s megpihennek azok is, melyek a tőlünk északabbi országok felé tartanak. De vajon honnan tudják a madarak, merre kell menniük?
Tévedés azt hinni, hogy a harkályok csak akkor kopogtatják a fákat, ha táplálék után kutatnak. A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületét járva érdemes figyelmesen hallgatózni, hogy megtanuljuk megkülönböztetni az élelemszerzést célzó kopogást a párkereső dobolástól.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kardoskúti Tájegységén idén a korábbi évekhez hasonló nagyságrendben, összesen nyolc fészekben nevelkednek rétisas-fiókák.
A madárvonulás az egyik leglátványosabb természeti jelenség, amit a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákon is jól megfigyelhetünk ezekben a hetekben.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis Sárrét részterületén március 4-én megkezdtük a kétéltűek felmérését a vizes élőhely-rekonstrukciókon.
Megújult állandó kiállítással várja április 1-től az érdeklődőket a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai bemutatóhelye, a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont. A szakmai tárlatot aktualizáltuk, interaktív elemekkel bővítettük, írásos anyaga pedig angol nyelven is olvasható.
