Megkezdődött az őshonos (cigája és racka) juhok ellési szezonja a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kardoskúti Sóstói Állattartó Telepén. Az első bárányok január 25-én születtek, a cigája anya ikerbárányoknak (két jerkének) adott életet.
Ötven évvel ezelőtt, 1971. február 2-án írták alá a vizes élőhelyek védelméről szóló nemzetközi egyezményt az iráni Ramsar városában.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság idén XI. alkalommal hirdeti meg a "Túzok Tusa" elnevezésű, nagy népszerűségnek örvendő természetismereti vetélkedőjét az általános iskolák 5-8. osztályos tanulói számára.
A Körös-Maros Nemzeti Parkot járva a téli időszakban is számos látnivaló akadhat utunkba. Az itteni tájaknak a hideg évszakban különös, magával ragadó hangulatuk van. Ezt a hamisítatlan téli hangulatot a madárvilág is jelzi számunkra.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Makói Tájegységének munkatársai minden évben elvégzik a Maros-ártéren elhelyezkedő Bekai-halom növényzetének vegetációs időn kívüli kaszálását és letakarítását. Így történt ez idén januárban is.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság az őshonos házi bivalyok génállományának megőrzésében is fontos szerepet vállal. A Dévaványa környéki legelőkön tavasztól késő őszig 280 bivaly segíti a védett területek természetvédelmi kezelését.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében napjainkban is több száz őshonos juh (racka és cigája) él. Tekintsünk most vissza arra, milyen szerepet töltött be a juhtartás elődeink életében!
A január 21-22-én lezajlott szinkronszámlálás során a tavalyinál is több, összesen 557 túzokot regisztráltunk a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Montág-pusztai Állattartó Telepén ebben az ellési szezonban eddig már több mint kétszáz magyar szürke szarvasmarha borjú született.
Ma ünnepeljük Dr. Sterbetz István (1924-2012) születésének kilencvenhetedik évfordulóját. Beskatulyázhatatlan géniuszát jól jellemzi, hogy maradandót alkotott ornitológusként, természetvédelmi szakemberként, íróként és vadászemberként egyaránt.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület immár 18. alkalommal szervezte meg a Magyarországon telelő sasok országos számlálását.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság az idei évben is meghirdeti a Túzok Vándorkupa alkotói pályázatát a működési területén található települések általános- és középiskolás diákjai részére.
Az utóbbi években az enyhe teleknek köszönhetően egyre többféle gém telel át a Körös-Maros Nemzeti Park tájain. Bár táplálékukat elsősorban a vizekben keresik, télen, ha nincs más, a pockokat is szívesen megeszik.
Egy kis pólingot és egy indiai vadludat is megfigyeltek a napokban a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a kardoskúti Fehér-tónál. Ezek a madárfajok a téli időszakban rendkívül ritkán fordulnak meg Magyarországon.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében összesen 2800 magyar szürke szarvasmarha található. Az őshonos állatok legeltetésével nemcsak a védett területek természetvédelmi kezeléséről gondoskodunk, hanem a fajtamegőrzésről is.
Összesen csaknem száz bütykös ásólúd vendégeskedik a Körös-Maros Nemzeti Park két legnagyobb vizes élőhelyén, a Biharugrai-halastavakon és a kardoskúti Fehér-tavon.
Örvendetesen stabil a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén költő kerecsensólymok állománya. Ezt támasztják alá az évente elvégzett országos állomány-felmérés 2020-as adatai is.
A Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin a téli időszakban is gyönyörködhetünk a vízimadarak népes csapataiban. Természetesen csak akkor, ha megfelelő mennyiségű víz van ezeken a területeken.
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain nincsenek ugyan zubogó patakok és rejtelmes szurdokok, de az itteni csend, nyugalom és harmónia felbecsülhetetlen érték.
Az ökológiai gazdálkodás, mint környezetkímélő területhasznosítási gazdálkodási módszer, kiemelt szerepe a biológiai sokféleség megőrzésében vitathatatlan.
A hazai túzokállomány több mint egyharmada a Körös-Maros Nemzeti Parkban él. Téli táplálékukról repce- és lucernavetésekkel gondoskodnak a nemzeti park szakemberei.
Magyarországon mintegy tucatnyi bagolyfaj fordul elő. A Körös-Maros Nemzeti Park tájait járva, kis szerencsével, több fajjal is találkozhatunk, sőt télen a lakott településeken is gyakran szemünk elé kerülhetnek.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kiemelt figyelmet fordít az ártéri erdők őshonos jellegének megőrzésére. Idén tízezer facsemetével gazdagítottuk az erdőterületeket.
Bár a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkja átmenetileg zárva tart, azért az Anna-liget csendjében az itt élő állatokról történő gondoskodás egy percre sem szünetel, az állatgondozók háttérmunkája folyamatos.