A Körös-Maros Nemzeti Parkban az ártéri ligeterdőkben, különösen a Körösök mentén található, öreg tölgyfákkal tarkított erdőkben, a mostani hetekben csodálatos természeti jelenségnek lehetünk szemtanúi ugyanis elkezdődött a nagy szarvasbogarak rajzása.
Ebben a páratlan jelenségben gyönyörködhetnek a Körösvölgyi Állatparkba látogató vendégeink is. A Körös-holtág ölelésében fekvő 26 hektáros Anna-liget öreg kocsányos tölgyei kedvező időjárási feltételek mellett tökéletes helyszínt biztosítanak a szarvasbogár-randevúhoz.
Hazánkban hat őshonos szarvasbogárfajjal találkozhatunk. Közülük a legismertebb az impozáns méretű nagy szarvasbogár, melynek testhossza – az „agancsként” funkcionáló, erősen megnagyobbodott csáprágókkal együtt – általában 3,5 és 8,5 centiméter között mozog. A kifejezetten nagyra nőtt, kapitális példányaik elérhetik a 9-10 centimétert is. Ezzel a mérettel a hímek a legnagyobb termetű hazai bogarunknak számítanak. Az agancsszerű rágók a nőstényekért folytatott küzdelmekben, illetve párzás közben a nőstények megragadásában és mozdulatlanul tartásában játszanak fontos szerepet. A nőstények ezzel szemben jóval kisebbek, nagyjából 2,5–5 cm hosszúak, és csáprágójuk is lényegesen rövidebb.
A kifejlett hím egyedek csak néhány héttől néhány hónapig élnek, ezt megelőzően évekig lárvaként vannak jelen az odvas, öreg, korhadó kocsányos tölgyek belsejében. A lárvából kifejlődött imágók, előbújnak a fatörzsekből, hogy táplálék után kutassanak, illetve párt keressenek maguknak. Ebben az időszakban kizárólag a szaporodásra összpontosítanak. A nőstény példányok hosszabb életűek mivel nekik még a peterakásra is meg kell találniuk az alkalmas helyet, így akár augusztusig is kitartanak. Nyár végére a faj mindkét ivarának egyedei elpusztulnak, az öreg tölgyfák kérge alatt pedig folytatódik a faj pete-lárva- imágó életciklusa.
A nászviselkedés legfontosabb jellemzői:
Rajzási időszak: Leggyakrabban május végén, júniusban és július elején tetőzik, amikor a kifejlett egyedek (imágók) előbújnak a korhadt fákból.
Alkonyati aktivitás: A hímek főként a meleg, fülledt alkonyati órákban kelnek szárnyra, hogy feromonok (illatanyagok) segítségével megtalálják a párzásra kész nőstényeket. Maga a repülésük is érdekes jelenségnek számít: függőleges testtartásban, berregő hangot hallatva keresik a nőivarú egyedeket. Az öreg tölgyek azon részeit keresik fel előszeretettel, ahol a fanedv szivárog, melyet szívesen nyalogatnak. Akár 40-50 példányt is szemügyre vehetünk egy-egy ilyen helyen.
Látványos harcok: Ha több hím is szemet vet egy nőstényre, összecsapnak. Szinte függőleges testtartásban, hatalmas módosult rágóikkal az "agancsokkal" összeakaszkodnak, és megkísérlik magasba emelni vagy a fáról lelökni a másikat. A párért versengő hím szarvasbogarak közötti kiélezett birkózómérkőzések is kialakulhatnak. Gyakran több példány verseng egy nőstényért.
Párosodás: A győztes hím megközelíti a nőstényt, és rágóival finoman átkarolva őt, megtörténik a párzás.
A védett nagy szarvasbogarak nászának koreográfiája a természet egyik látványos jelensége, élőhelyük megőrzésével még sokáig gyönyörködhetünk e csodás fajban.
