A mezei pacsirta a szikes alföldi tájak jellegzetes madárfaja. Legnagyobb állományai a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Hortobágyon és a Kiskunsági Nemzeti Parkban vannak. Az első fiókák már április végén kikeltek a tojásból.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság május 8-án rendezte meg a népszerű természetismereti vetélkedő döntőjét a Körösvölgyi Állatparkban.
A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tó kiszáradó iszapfelszínét lassan birtokba veszi két sótűrő növény, a hegyes bajuszpázsit és a magyar sóballa.
A Körös-Maros Nemzeti Park illetékességi területén fekvő Csabacsűd környékén egykor népes túzokcsapatok éltek. Ennek emlékét őrzi a községháza előtt álló túzokszobor, s ezért szerepel a település címerében is az Alföld jellegzetes madara.
Hazánk természetes vizeiben a legnagyobb csoportot 31 fajjal a pontyfélék képviselik.
A Dél-Alföldön meglehetősen ritkán láthatunk vörös kányát. A közelmúltban azonban felbukkant egy példány a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Montág-pusztán.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületére már visszatértek, és elfoglalták revírjeiket a parlagi pityerek. A hímek magasra repülve hallatják nászéneküket.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén jelentős számban költenek sárga billegetők. Mostanra már visszatértek telelőhelyeikről, májusban pedig a költést is megkezdik.
Április második felében folyamatosan érkeztek a Körös-Maros Nemzeti Park tájaira a telelőhelyeikről visszatérő kék vércsék és szalakóták. A hónap végén sokan közülük már párba álltak és a fészkelőhelyük környékén mozogtak.
A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tó környékén április elején jelentek meg a vonuló rozsdás csukok első példányai. A Lófogó-ér melletti, szabadon látogatható kilátóból a madárbarátok jó eséllyel megfigyelhetik ezt a kedves kis énekest.
Magyarország legnépesebb túzokállománya a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Dévaványai-Ecsegi pusztákon él. A március végén elkezdődött túzokdürgés és a nászidőszak mostanra befejeződött, a tojók már a fészkeken ülnek.
A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tó többszörösen is rászolgál az elnevezésére. Ez a sekély víztér a szikes tavakon belül is az úgynevezett fehérvizű szikes tavak közé tartozik.
A Körösvölgyi Állatparkban Húsvét nagypéntekén megnyílt állat csontokat bemutató természettudományos kiállítás kapcsán a preparátumok készítője, Albert Krisztián 2025. május 1-jén izgalmas előadásra várja az érdeklődőket.
Idén tavasszal a szokásosnál is nagyobb számban állnak meg vonuló kis pólingok a Körös-Maros Nemzeti Park tájain. A kardoskúti Fehér-tónál március 8-án 1750 példányt számoltunk, de a Kis-Sárréten is több mint 1500 példány állomásozik.
A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületének egyik legértékesebb és legfontosabb vizes élőhelye, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó Nagy-Zsombék mocsara.
A Körös-Maros Nemzeti Park szikes pusztáin ilyenkor, áprilisban egy szokatlan megjelenésű aprócska virágot is felfedezhetünk. Ez a pici egérfarkfű, amelynek jelentősebb állományai hazánkban többnyire csak az Alföldön vannak.
A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén a tavak és szikkasztók nádszegélyében gyakran találkozhatunk kékbeggyel. Ez a szép tollazatú, nádi énekesmadár március végén, április elején érkezik vissza afrikai telelőhelyéről.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén számos ritka, védett, löszös termőhelyhez kötődő növényfaj fordul elő. Ezek egyike a törpemandula, amely a tavaszi virágzás idején csodálatos látványt nyújt.
A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületét járva is megannyi természeti szépséget, olykor meglepő jelenségeket is láthatunk. Tapasztalhatjuk, hogy a természet sohasem ugyanolyan, mindig más képét mutatja a szemlélőnek.
Március végétől április közepéig több vonuló fakó rétihéját is megfigyeltünk a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén. Mivel fakó rétihéja igen ritkán látható errefelé, ezért megpillantása mindig egy kicsit többet jelent, mint a többi rétihéjafaj látványa.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kígyós-Ugrai Tájegységének munkatársai a korábbi évekhez hasonlóan idén is bekapcsolódtak az április 7-11. között megtartott Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahét programjába.
A vizes élőhelyek leggyakoribb ragadozó madara a barna rétihéja, mely a Körös-Maros Nemzeti Park védett területein is sokfelé előfordul. Ezekben a napokban már megfigyelhetjük látványos és hangos nászrepülésüket.
Idén is komoly kihívások elé állította a versenyzőket a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság népszerű természetismereti vetélkedője, az immár tizennegyedik alkalommal meghirdetett Túzok Tusa.
