A fagyos téli napok ellenére népes nyári lúd és récecsapatokkal találkozhatunk a Körös-Maros Nemzeti Park Makói Tájegységében fekvő Csikóspusztai-tavon. Ez a kis tó a térség egyetlen szikes tava, mely igen nagy természetvédelmi értéket képvisel.
Megélénkültek a Körös-Maros Nemzeti Parkban élő túzokok mindennapjai: a kakasok már február közepén részleges dürgésbe kezdtek.
A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén néhány napig kis kárókatonák több százas csapatait láttuk.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelye, a Körösvölgyi Állatpark március 1-től november elejéig mindennap nyitva tart majd.
A hideg idő ellenére színes madárvilág jellemzi a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületét. Vadludak és récék ezrei népesítik be az itteni vizes élőhelyeket.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyén, a Körösvölgyi Állatparkban mind a látogatók, mind az állatpark dolgozói kíváncsian várták már Bátor, a gímszarvas bika szokásos, éves agancs hullatását.
Február elején látványos légi csatát figyeltek meg a székkutasi gyepek felett a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Két kékes rétihéja vívott kemény küzdelmet a magasban. A tét az volt, melyikük eheti meg végül a zsákmányul ejtett mezei pockot.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkjának egyik leghangulatosabb része a liget félhektáros tava, melyen vízimadarak élnek. Így tél vége felé, már megfigyelhetők a párba állt nyári ludak.
Február első napjaiban a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén már népes csapatokban bukkantak fel az aranylilék és bíbicek. A partimadarak közül ők az első érkezők a tavaszi vonuláskor.
A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületének két nagyon karakteres madárfaja a holló és a rétisas. Február elején már mindkét fajnál megfigyelhető a násztevékenység.
A január végi, február eleji felmelegedés hatására az élőlények egy része tavaszias viselkedésbe kezdett. A Körös-Maros Nemzeti Park tájain telelő, szépséges atalantalepkék és egy másik különleges lepkefaj, a kis tavaszi araszoló egyes példányai is előbújtak rejtekhelyükről.
Ezen a télen a szokásosnál jóval hosszabb ideig és sokkal nagyobb számban időztek a darvak a Körös-Maros Nemzeti Parkban fekvő kardoskúti Fehér-tó térségében. Ennek következtében a tó környéki gyepeken is egyre nagyobb foltokban láthattunk úgynevezett daruszántásokat.
Január végén, február elején már egészen tavaszias időjárást tapasztalhattunk a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákon. Ennek hatására több olyan jelenséget is megfigyelhettünk a természetben, melyek rendszerint inkább csak márciusban jellemzőek.
Tavaszias napsütésben gyülekeztek február 8-án Biharugrán azok a vendégek, akik eljöttek a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szakvezetéses túrájára. A kirándulás során a vátyoni erdőket barangoltuk be.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a lakott településeken is szép számban költenek kuvikok. Jelenlétükről legnagyobb eséllyel a tél második felének melegebb napjain szerezhetünk tudomást, ilyenkor ugyanis gyakran a házak kéményein melegednek, napoznak.
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő túzokkakasok már megkezdték a részleges vedlést, készülnek a nászidőszakra. Nyakukon megjelentek az első vörös tollak, s bajusztollaik is növekedésnek indultak.
Kis sólymot idén csak elvétve láthattunk a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén. A minap azonban az igazgatóság bökényi, területi irodájánál bukkant fel egy példány, amely ráadásul több napon át itt időzött.
A Körös-Maros Nemzeti Park tájainak folyói, tavai és egyéb vizes élőhelyei számos őshonos halfajnak adnak otthont. A hideg téli napokat a különböző fajok más-más módon igyekeznek túlélni.
Nagy érdeklődés övezte azokat a szakvezetéses kirándulásokat, melyeket a „Téli túrák nemzeti parkjainkban” elnevezésű, országos programsorozat keretében szervezett a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság.
Január közepén, az országos túzokszinkron keretében, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei is megszámolták a területükön élő túzokokat. A Dévaványai-síkon rekordszámú, összesen 781 madarat regisztráltak, ez Közép-Európa legnagyobb túzokállománya.
A volgamenti hérics hazai, őshonos állományának jelentős része a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén, a Csorvási löszgyepen található. Az utóbbi években jellemzővé vált, hogy ez a Magyarországon rendkívül ritka növény már januárban megkezdi virágzását.
Egyre nagyobb csapatokban tűnnek fel a fütyülő és a csörgő récék a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tónál. Ez már a tavaszi vonulás kezdetét jelzi, a Dél-Európában telelő példányok megindultak északi költőhelyeik felé.
Akik ebben az időszakban kezdik el keresni a tavaszi, nyár eleji osztálykirándulási célpontokat, azoknak ajánljuk a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság népszerű bemutatóhelyét, a Szarvason található Körösvölgyi Állatparkot.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén élő erdei fülesbaglyok is behúzódnak télen a falvakba, városokba. Szentes belvárosában például januárban mintegy nyolcvan példányt mértünk fel.
