A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkjának egyik leghangulatosabb része a liget félhektáros tava, melyen vízimadarak élnek. Így tél vége felé, már megfigyelhetők a párba állt nyári ludak.
Február első napjaiban a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén már népes csapatokban bukkantak fel az aranylilék és bíbicek. A partimadarak közül ők az első érkezők a tavaszi vonuláskor.
A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületének két nagyon karakteres madárfaja a holló és a rétisas. Február elején már mindkét fajnál megfigyelhető a násztevékenység.
A január végi, február eleji felmelegedés hatására az élőlények egy része tavaszias viselkedésbe kezdett. A Körös-Maros Nemzeti Park tájain telelő, szépséges atalantalepkék és egy másik különleges lepkefaj, a kis tavaszi araszoló egyes példányai is előbújtak rejtekhelyükről.
Ezen a télen a szokásosnál jóval hosszabb ideig és sokkal nagyobb számban időztek a darvak a Körös-Maros Nemzeti Parkban fekvő kardoskúti Fehér-tó térségében. Ennek következtében a tó környéki gyepeken is egyre nagyobb foltokban láthattunk úgynevezett daruszántásokat.
Január végén, február elején már egészen tavaszias időjárást tapasztalhattunk a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákon. Ennek hatására több olyan jelenséget is megfigyelhettünk a természetben, melyek rendszerint inkább csak márciusban jellemzőek.
Tavaszias napsütésben gyülekeztek február 8-án Biharugrán azok a vendégek, akik eljöttek a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szakvezetéses túrájára. A kirándulás során a vátyoni erdőket barangoltuk be.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a lakott településeken is szép számban költenek kuvikok. Jelenlétükről legnagyobb eséllyel a tél második felének melegebb napjain szerezhetünk tudomást, ilyenkor ugyanis gyakran a házak kéményein melegednek, napoznak.
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő túzokkakasok már megkezdték a részleges vedlést, készülnek a nászidőszakra. Nyakukon megjelentek az első vörös tollak, s bajusztollaik is növekedésnek indultak.
Kis sólymot idén csak elvétve láthattunk a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén. A minap azonban az igazgatóság bökényi, területi irodájánál bukkant fel egy példány, amely ráadásul több napon át itt időzött.
A Körös-Maros Nemzeti Park tájainak folyói, tavai és egyéb vizes élőhelyei számos őshonos halfajnak adnak otthont. A hideg téli napokat a különböző fajok más-más módon igyekeznek túlélni.
Nagy érdeklődés övezte azokat a szakvezetéses kirándulásokat, melyeket a „Téli túrák nemzeti parkjainkban” elnevezésű, országos programsorozat keretében szervezett a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság.
Január közepén, az országos túzokszinkron keretében, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei is megszámolták a területükön élő túzokokat. A Dévaványai-síkon rekordszámú, összesen 781 madarat regisztráltak, ez Közép-Európa legnagyobb túzokállománya.
A volgamenti hérics hazai, őshonos állományának jelentős része a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén, a Csorvási löszgyepen található. Az utóbbi években jellemzővé vált, hogy ez a Magyarországon rendkívül ritka növény már januárban megkezdi virágzását.
Egyre nagyobb csapatokban tűnnek fel a fütyülő és a csörgő récék a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tónál. Ez már a tavaszi vonulás kezdetét jelzi, a Dél-Európában telelő példányok megindultak északi költőhelyeik felé.
Akik ebben az időszakban kezdik el keresni a tavaszi, nyár eleji osztálykirándulási célpontokat, azoknak ajánljuk a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság népszerű bemutatóhelyét, a Szarvason található Körösvölgyi Állatparkot.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén élő erdei fülesbaglyok is behúzódnak télen a falvakba, városokba. Szentes belvárosában például januárban mintegy nyolcvan példányt mértünk fel.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság idén tizennegyedik alkalommal hirdeti meg a "Túzok Tusa" elnevezésű, nagy népszerűségnek örvendő, természetismereti vetélkedőjét.
Február 8-án, szombaton „Öreg tölgyek között – téli séta Vátyonban” elnevezéssel izgalmas kirándulásra várja a természetbarátokat a Kis-Sárrétre a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság.
A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén az idei télen eddig csupán egyetlen havas nap volt: január 22. Aki ekkor megragadta az alkalmat és tett egy sétát a Maros-ártér erdős területein, az sokféle állat nyomait felfedezhette a fehér hótakaróban.
Január 24-én mezőberényi diákcsoport látogatott el a Körös-Maros Nemzeti Parkban fekvő kardoskúti Fehér-tóhoz. Nem jöttek hiába, ugyanis mintegy 16.000 daru esti behúzását követhették nyomon.
A héja tipikus erdei faj, amely néhány évtizeddel ezelőtt a Körös-Maros Nemzeti Park ártéri erdeiben is szép számban költött. Napjainkban azonban az alföldi tájakon rendkívül ritkán láthatjuk ezt a ragadozó madarat.
A magyar természetvédelem egyik legnagyobb értéke a túzok, amely egyben a Körös-Maros Nemzeti Park címermadara is. A túzokvédelem igazgatóságunk kiemelt feladatai közé tartozik.
Bár mókusok szórványosan előfordulnak a Körös-Maros Nemzeti Park területén kanyargó Körösök és a Maros folyó ártéri erdőiben, de a Hortobágy-Berettyó mentén csak a közelmúltban figyeltük meg az első példányt.
