A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákat járva még napjainkban is láthatók az egykori tanyasi élet nyomai – igaz, már csak romokban. Az udvarok zöldellő fáin és a romos padlásokon azonban ma is van élet: a hajdani lakhelyek most madaraknak adnak otthont.
Április 27-én, szombaton reggel 9.00 órától „Vadvízország” címmel Biharugrán, a Kisvátyoni-legelőn szervez túrát a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén számos őshonos cserjefajjal találkozhatunk. Az alábbiakban számba vesszük a térségre jellemző, gyakran kiskertek szegélyében is maguktól megtelepedő, tájhonos cserjefajokat.
Az agárkosbor – újabb nevén agár sisakoskosbor – legnagyobb állománya a Körös-Maros Nemzeti Parkon belül a Kis-Sárréten van. Idén a szokásosnál jóval korábban jelentek meg az első virágok.
Magyarországon napjainkban a legtöbb természetes gallyfészekben költő kerecsensólyom a Körös-Maros Nemzeti Park tájain található. Idén, április közepéig öt pár foglalt fészket.
Egymás után érkeznek a nádi énekesmadarak a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületére. Felbukkantak már a nádi tücsökmadarak, a kékbegyek, a nádirigók és a nádiposzáták is.
Április 6-án tartottuk meg „Csalogányváró tavaszi túra” című programunkat Dévaványán, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontjában.
Április 21-én, a Föld Napja tiszteletére szakvezetéses gyalogtúrát szervez a Kígyósi-pusztán a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. A kirándulás során a táj természeti és kultúrtörténeti értékeit egyaránt megismerhetik a résztvevők.
A híres Szarvas-Békésszentandrási Körös-holtág a Tiszántúl legnagyobb, az ország ötödik legnagyobb vízfelülettel rendelkező mentett ártéri víztere. Vizét a késő őszi időszakban minden évben mesterségesen leeresztik és ilyenkor tavasszal újra feltöltik.
Április 6-án bakancsos túrára várta a természetbarátokat Mágor-pusztára a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. A kiadós gyalogtúrán túzokokat is sikerült megfigyelnünk.
A tavaszi madárvonulás során az elmúlt időszakban néhány fakó rétihéját is megfigyeltek a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Április elején Kardoskúton és Cserebökényben is felbukkantak magányosan vonuló példányaik.
A március 25-29. között lezajlott tavaszi túzokszinkron során összesen 641 túzokot számoltunk a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén.
A Körös Maros Nemzeti Park Kis Sárrét részterülete idén tavasszal is várja a túrázókat. Következő meghirdetett programunkra április 13-án, szombaton várjuk a természetbarátokat.
Nem csak a természetben, de néhány napja a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkjának taván is kikeltek az első récefiókák, akik minden évben kedves színfoltjai a park látnivalóinak.
A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tavon napról napra emelkedik a pajzsoscankók száma. Már több százan állomásoznak itt, s keresik a forrásokat változatos étrendjük biztosításához.
Több mint négy és fél ezren választották Húsvét hétvégéjén látogatásuk céljának a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyét, a Körösvölgyi Állatparkot. A tavaszi szünetben az ünnepi hétvégén kívül is szép számmal érkeztek az érdeklődők.
A javában zajló tavaszi vonulás időszakában a Körös-Maros Nemzeti Park vizes élőhelyein, például a kardoskúti Fehér-tavon is találkozhatunk kis sárszalonkákkal.
Április 1-30. között, minden nap 6.00 órától lehetőség nyílik hajnali túzoklesre Dévaványán.
Aki ezekben a hetekben a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén barangol, számíthat arra, hogy a hajdani kubikgödröknél igazán mozgalmas, nyüzsgő, tavaszi élővilággal találkozik.
Az idei évben is kitartó munkával lehetett bekerülni a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Túzok Tusa című természetismereti versenyének döntőjébe.
A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tónál március 15-én figyeltük meg az első kis pólingokat. A Kis-Sárréten szintén a hónap közepén bukkantak fel az első csapatok, számuk azóta már több százra emelkedett.
Március 18-án egy ritka gombafaj, a pusztai kucsmagomba néhány egyedére bukkantunk a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csorvási löszgyepen.
A szarka közismert madarunk, melyet nemcsak a szabad természetben, de a városokban is láthatunk. A Körös-Maros Nemzeti Park területén gyakran találkozhatunk vele, mivel fő költőhelyéül a fasorokkal, fákkal, bokrokkal tarkított mezőgazdasági jellegű területek szolgálnak.
A hosszabb nappalok és az emelkedő hőmérséklet hatására egymás után ébredeznek a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő, téli álmot alvó kisemlősök. A keleti sünök, mogyorós pelék és denevérek legfontosabb feladata most a táplálékszerzés.
