A hazánkban előforduló gémfélék mindegyike költ a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Ezek egyike a viszonylag kistermetű üstökösgém.
A sárgásbarna alapszínű, fehér szárnyú üstökösgém nevét megnyúlt tarkótollairól kapta, melyek üstökként borulnak a hátára. Ha azonban tüzetesebben megfigyeljük ezt a látványos madarat, megállapíthatjuk, hogy régebbi neve, a selyemgém is illik rá.
Eurázsia középső és nyugati felén, valamint Afrika trópusi részein fordul elő. Európában főként a folyók árterein, mocsarakban, halastavakon és egyéb mesterséges tavakon költ. Telepesen fészkelő madár, szinte mindig más gémfélékkel alkot telepeket, melyek lehetnek fákon, bokrokon illetve nádasokban egyaránt. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyekből 22-24 nap után kelnek ki a fiókák.
A Kis-Sárréten a halastavakon, illetve az Ugrai-rét mocsaraiban fészkel, legtöbbször bakcsók, nagy kócsagok és kis kócsagok társaságában. Itt a fészkek rekettyefűzön és nádon is előfordulnak. Az elmúlt évtizedekben a fészkelő párok száma rendkívül ingadozó volt, 5 és 80 között alakult, a teljes hazai állomány 240-290 pár között mozog. A területen kanalasgémek is költenek, melyeknek csak nevében szerepel a „gém”, de valójában az íbiszfélékhez tartoznak.
Az üstökösgémek költési időszaka május végén kezdődött, a párok számának felmérése folyamatos. A faj fő táplálékául különböző rovarok, apró rákok, kisebb halak, békák és puhatestűek szolgálnak, ezeket a sekély vizekből, mocsarakból, nádszegélyekből és vízparti gyepekről szerzi meg. Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. A faj fennmaradása szempontjából kiemelten fontos a vizes élőhelyek védelme, ehhez a KMNPI Kis-Sárréten lévő vizes élőhely-rekonstrukciói nagyban hozzájárulnak.
