A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületét járva, a hullámtéri erdőkben jó eséllyel találkozhatunk színpompás, téli madárvendégeinkkel, a süvöltőkkel. Legtöbbször csapatosan, a kőrisfákon csipegetik a terméseket.
A Körös Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén az utóbbi hetekben több ízben is megfigyelhettünk hermelineket. Az itteni mozaikos, vizes élőhelyek ideális élőhelyet biztosítanak ennek az elegáns ragadozónak.
A téli időszakban minden évben találkozhatunk sarkantyús sármányokkal a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén. Idén a szokásosnál később érkeztek, csak december elején pillantottuk meg az első példányokat.
A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tó környékén minden télen láthatunk áttelelő bíbiceket. Ezekben a hetekben is több száz példányos csapataik keresnek táplálékot a legeltetett, rövidfüvű gyepeken.
Magyarországon a vörös vércse a leggyakoribb ragadozómadár-faj. Az állomány nagy része vonuló, de szinte minden évben akadnak olyan példányok, amelyek egész télen kitartanak.
Aki teheti, a téli időszakban is tegyen egy sétát a Körös-Maros Nemzeti Park területén kanyargó Fekete-Körös töltésein. Az ártéri erdők színes madárvilága garantáltan szép élményekkel ajándékozza meg az arra járókat.
A Körös-Maros Nemzeti Park pusztáit járva népes őz- és túzokcsapatok is szemünk elé kerülhetnek. Ezek az állatok jól tudják, hogy egymást segítve, csapatokba verődve könnyebb túlélni a telet.
A Körös-Maros Nemzeti Park tájaira még decemberben is folyamatosan érkeznek a téli madárvendégek. Csízek, süvöltők, réti pityerek színesítik az énekesmadarak táborát, de ragadozó és vízimadarak is szép számban jönnek hozzánk.
Az erdőszegélyek ökológiai jelentőségéről, természetvédelmi szerepéről többször is szó esett már honlapunkon. A Körös-Maros Nemzeti Park nem bővelkedik ugyan keményfás jellegű természetközeli erdőkben, de Bélmegyeren és a Kis-Sárrét vátyoni területrészén vannak szép állományok.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületének egyik jellemző téli vendége a nagy őrgébics. A faj első példányai idén a szokásosnál némileg később, csak október derekán jelentek meg, de számuk a hidegebb idő beálltával folyamatosan növekszik.
A Körös-Maros Nemzeti Park őszi, téli tájait járva a tarlókon, parlagokon, sőt a gyepeken is gyakran szemünk elé kerülnek a szorgos güzüegerek által készített különös földkupacok. De lássuk, mire is szolgálnak tulajdonképpen ezek az úgynevezett güzühordások!
A hét végén két szürkemarha tehén is ikerborjakat ellett a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepén. Mind a négy borjú egészséges, s a világra jövetelük után szinte rögtön lábra is álltak.
A téli időszakban a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén is gyakran találkozhatunk hazánk legkisebb madaraival, a királykákkal. Ezek az apró énekesek néha egészen közel jönnek az emberhez.
A tél beköszöntével a vadludak is egyre nagyobb számban indultak el a déli tájak felé. A Körös-Maros Nemzeti Park területén több tradicionális állomáshelyük is van, ahol szép számban találkozhatunk velük.
Sikerrel zajlott a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontjában december 2-án megtartott „Madárkarácsony és Luca-napi szokások” elnevezésű, hagyományos programunk.
A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületét járva a hideg idő beálltával pintyfélék és citromsármányok népes csapataival találkozhatunk. A több tíz, esetenként több száz egyedből álló csapatok élelem után kutatnak.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvason működő Körösvölgyi Állatparkja nem csupán egy remek ökoturisztikai célpont, a létesítmény fontos környezeti nevelési feladatokat is ellát.
Ezen az őszön a szokásosnál később és kisebb számban jelentek meg vonuló aranylilék a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén. Az ok minden bizonnyal a szeptember-októberi szárazságban keresendő.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság nagy hangsúlyt fektet arra, hogy védett természeti területeit a nagyközönség számára is elérhetővé tegye.
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő erdei fülesbaglyok egy része már beköltözött telelni a városok, falvak parkjaiba. Lassan az északi tájakról érkező fajtársaik is csatlakoznak hozzájuk.
December 2-án, szombaton rendezi meg „Madárkarácsony és Luca-napi szokások” elnevezésű programját a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontja.
Az idén a szokásosnál jóval később érkeztek meg az első gatyás ölyvek a Körös-Maros Nemzeti Park tájaira. November második felében még csak ritkán került szemünk elé egy-egy példány.
A szakirodalom szerint a fekete gólya emberkerülő, félénk madár. A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén azonban idén mégis belterületen, egy kastély kertjében rakott fészket egy fekete gólyapár. Tette ezt annak ellenére, hogy a kastélyban építési munkálatok zajlanak.
