A Dél-Tiszántúl tájtörténetét, élővilágának koronkénti változásait és jelenlegi természeti értékeit ismerhetik meg azok az érdeklődők, akik ellátogatnak Dévaványára, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontjába.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság üzemeltetésében működő Körösvölgyi Állatpark büféjében is megvásárolhatók a Nemzeti Parki Termék Védjegy tanúsítványával rendelkező, környezetkímélő módon előállított termékek.
Illatos és hasznos gyógy- és fűszernövényekkel teli kert fogadja a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontjába érkező vendégeket.
Június 12-én, szombaton nyáresti sétára hívja Biharugrára a természetbarátokat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. Szakvezetőnkkel a Biharugrai-halastavakat járhatják be, ahol a madárvilággal, a gémtelepek életével ismerkedhetnek.
A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületét járva ezekben a hetekben a védett réti iszalag lila virágaiban is gyönyörködhetünk.
Több ezer tő kék atracél bontotta ki virágait a Körös-Maros Nemzeti Parkban található Kígyósi-pusztán. A védett növény állománya az utóbbi években jelentősen növekedett.
A gólyatöcs az elmúlt évtizedekben csak alkalmi fészkelőként fordult elő a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Éppen ezért örvendetes, hogy a tavalyi esztendő után idén ismét költ a területen.
Ezekben a hetekben a Körös-Maros Nemzeti Park tájain szép számban bukkannak fel pásztormadarak. Jellemzően csupán néhány példányos csapatok érkeznek és rövid megállás után tovább is repülnek.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban javában tart a túzokok költési időszaka. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon él a hazai túzokállomány több mint egyharmada, a legutóbbi számláláskor 513 példányt regisztráltak.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a Maros-ártér részterületén is magyar szürke szarvasmarhák legeltetésével oldja meg főként a gyepterületek természetvédelmi területkezelését.
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain sokfelé találkozhatunk bíbicekkel. A párok már kikeltették fiókáikat, s kis szerencsével megfigyelhetjük, ahogyan vezetgetik őket a rovartáplálékban gazdag, rövidfüvű legelőkön.
Pedagógus Nyílt Nap a Körösvölgyi Állatparkban
Idén is szép számban költenek kanalasgémek a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A legtöbb pár a Kis-Sárréten rakott fészket, de költenek a Gácsháti- és a Kenderesszigeti-halastavakon, valamint Szentes-Fertőn is.
Május 13-án a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén fekvő Terehalmi-legelőn, 140 magyar szürke szarvasmarha növendékkel (75 üsző, 65 tinó) megkezdődött a legeltetés.
A Körös-Maros Nemzeti Park tájait járva ezekben a hetekben sokfelé megcsodálhatjuk a mocsári és a fátyolos nőszirom színes virágait. A mocsári nőszirom meglehetősen gyakori, a védett fátyolos nőszirom viszont jóval ritkábban fordul elő.
Magyarországon belül kizárólag a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén találhatunk bókoló zsályát. Egészen Ázsia középső részéig húzódó elterjedési területének ezek a legnyugatibb pontjai. A fokozottan védett, tetszetős növény lila virágai május közepétől díszlenek.
A Körös-Maros Nemzeti Park tájaira visszatértek és fészkelésbe kezdtek a tövisszúró gébicsek.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkjában május 13-án és 19-én jöttek világra az első idei gímszarvas borjak. A kis gímszarvasok, mint minden eddig itt született gím borjú, a hétesztendős büszke bika, Bátor utódja.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkja hagyományainak megfelelően külön programmal készül gyereknapra.
Erdőn-Mezőn kamerával címmel, új, időszaki természetfotó kiállítás nyílt a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatpark bemutatóhelyén.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontja 2004 óta működteti nagy népszerűségnek örvendő erdei iskoláját.
Tizenketten vettek részt a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén május 14-én megtartott szakvezetéses túrán.
Hazánk leggyakoribb füzikefaja a csilpcsalpfüzike, amely jellegzetes, „csilp-csalp” hangzású énekéről kapta a nevét. A Körös-Maros Nemzeti Parkon belül legnagyobb számban a Kis-Sárréten, a Körösök és a Maros mentén költ.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésre készülnek a telelőhelyükről visszaérkezett szalakóták. Már párokba álltak és foglalják az öregebb fák odvait, illetve a számukra kihelyezett költőládákat.
