A Magyarország Közepe Egyesület szervezésében 40 fő lelkes túrázó látogatott el a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyére október 24-én.
Túrájuk keretében arra vállalkoztak, hogy körbejárják Szarvas nevezetes tölgyfáit. Útvonaluk érintette többek között a városközpontban élő kocsányos tölgyeket, a városi könyvtár udvarán álló Örökzöld tölgyet, a Bolza-kastély gyönyörű parkját, illetve a Szarvasi Arborétumban megtalálható tölgyeket is.
A Tölgytúrázók vízi úton, a Katalin II. sétahajóval érkeztek meg a Körösvölgyi Állatparkba, ahol munkatársunk a terület évszázados tölgyeit és azok történetét mutatta be a résztvevők számára. Az Anna-ligetben található kocsányos tölgy csoport a Tiszántúl területén egyedülállónak számít. A fák egykorúak Szarvas város, török idők utáni újratelepítésével. A település környékén egykor fellelhető tölgyek nagy része a török építkezések során fejsze élre kerültek. A fakivágások Szarvas újjáépítése során is folytatódtak. Ezért szinte csoda számba megy, hogy a facsoport a Hármas-Körös, majd későbbi holtága ölelésében megmenekült és ilyen jó állapotban napjainkig megmaradt.
Közülük magaslik ki a Tiszántúl egyik legtermetesebb, 6,6 méteres törzskerülettel és 25 méter magassággal bíró kocsányos tölgy matuzsáleme, a ’Lonovics’, melyet az itt élő Csáky-Bolza család tagjai ezen a néven emlegettek egymás között. Az elnevezés eredetére több teória is született. Egyrészt származhat Lonovics Ferenc (1813-1882) alesperes, szentszéki ülnök nevéből, aki 38 éven át volt a város római katolikus plébánosa, és akit a vallásos grófi család is igen nagyra tartot. A másik elképzelés szerint a fa neve összefüggésben lehet Lonovics József (1973-1867) egyháztörténész magyar főpappal is , aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jeles alakja, illetve a Magyar Tudományos Akadémia tajga is volt. Érdemes megemlíteni, hogy a ’Lonovicsot’ már a XIX. században készített katonai térképeken is tájékozódási pontként jelölték.
