Kacstalan lednekkel gazdagodott a kardoskúti növényvilág

Egy szerény megjelenésű, de annál érdekesebb növényfaj, a kacstalan lednek néhány példánya került elő a közelmúltban a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterülete közelében, Kardoskút település határában.

A kacstalan lednek Magyarországon mindenhol elterjedt, de nem gyakori faj. A Nyugat-Dunántúlon és a Kisalföldön ritka. A Tiszántúlon szintén ritka, regionálisan veszélyeztetett faj. A Körös-Maros Nemzeti Parkban főként a Körösmenti-síkon fordul elő, a Kis-Sárréten, a Kígyósi-pusztán, a Dévaványai-Ecsegi pusztákon, a Bélmegyeri Fáspusztán, a Mágor- pusztán és Cserebökényben vannak ismert élőhelyei. A napokban azonban a KMNPI munkatársai a kardoskúti Fehér-tó közelében, egy Natura 2000-es gyepterületen is rábukkantak 6-8 példány kacstalan lednekre.

Ezt az aprócska, vékony, szerény megjelenésű növényt nehéz megtalálni a fű között. Leginkább a virágzási időszakában van esély arra, hogy felfigyelünk rá. Apró, élénk rózsaszínű virágai egyesével nyílnak a vékony, 3-6 centiméter hosszú kocsányokon. Keskeny levelei lándzsás alakúak, s nem végződnek kacsszerű, eltekeredett nyúlványban, ahogyan sokkal elterjedtebb rokonának, a mogyorós ledneknek a levelei. Utóbbinak szintén rózsaszín, de fürtszerű a virágzata.

A kacstalan lednek virágjának vitorlarészén sötétebb csíkozás látható, a pálhák pedig hiányoznak. A virág mindössze 8-9 mm hosszú. A többi pillangós növényhez hasonlóan a gyökerein a légköri nitrogén megkötésére alkalmas, ún. nitrifikáló baktériumok élnek. Termése 4-5 centiméter hosszú, vékony hüvely, melyben 8-15 gömbölyű magocska bújik meg.