A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén több rizstelep helyezkedik el. Ezek májusi árasztása minden évben hoz a megfigyelők adattárába néhány ritkábban megjelenő madárfajt, akár egy-egy kacagócsért is.
A rizstelepek madártani felmérése főként a tavaszi vonulási és fészkelési időszakban rendszeresen megtörténik. Az első árasztások alkalmával szinte minden évben találkozunk egy ritkábban megfigyelhető csérfajjal, a kacagócsérrel. Idén is szemünk elé került már egy példány a Szarvas és Gyomaendrőd között elhelyezkedő rózsási rizsföldeken.
Ez a faj a XX. század elején alkalmanként költött hazánkban, főként a Fertő-tavon. Utolsó ismert fészkelése 1955-ben, Fonyódon volt, majd 68 év elteltével, 2023-ban ismét regisztráltak egy sikeres költést a mórahalmi Nagyszéksós-tavon, ahol két fiókát nevelt fel egy pár. Társfészkelői a dankasirályok, a küszvágó csérek és a gulipánok voltak.
A kacagócsér fészekalja 3 tojásból áll, mint általában a csérfajoké. Felismerése néhány faji bélyege alapján könnyű, mert rokonától, a küszvágó csértől nagyobb termete, vaskos fekete csőre, rövidebb farka különbözteti meg. A vízfelszínről emeli ki a rovartáplálékát, amely például a rizsföldeken nagy mennyiségben rendelkezésére áll. Nem véletlen, hogy a kacagócsér megjelenésekor több szerkőfaj is táplálkozik a vízen. Pihenni szigeteken, földnyelveken szokott, sirály- és csérfajok között. Előfordulásának jellemző időszaka hazánkban május és augusztus között van. Békés vármegyében alkalmi előfordulási helye még a kardoskúti Fehér-tó és a Biharugrai-halastavak.
