Egy vidám, kora tavaszi énekes: a seregély

A Körös-Maros Nemzeti Park területén mindenfelé találkozhatunk seregélyekkel. Ez a bohókás, vidám megjelenésű madár tavasszal nagyon korán visszatér hozzánk a déli tájakról.

A hímek a megérkezés után hamarosan hallatni is kezdik hangjukat a fészkelésre kiszemelt hely közelében. Énekük rendkívül változatos, a kora tavasz egyik színfoltja. A különféle cippegések, csicsergések és füttyögések mellett a seregély híres hangutánzó. Énekébe más madarak hangját is beleszövi, ezért halljuk kora tavasszal a sárgarigó flótázását, amit csak gyakorlott fül tud megkülönböztetni a valódi sárgarigó hangjától. Utánozza az énekes rigót, a bíbicet, a nagy póling kiáltását, az ölyv vijjogását. Felsorolni is hosszú, milyen sokféle hangot sző bele énekébe.

Elsősorban odvas fákban költ, de épületek repedéseiben, löszfalakban is megtelepszik. Erőszakos természete miatt gyakran vív harcot a fészkelőhelyekért, így a cinegékkel, harkályokkal is konfliktusba kerül az odúk elfoglalása során. Általában 4-5 tojást rak és a hazai állomány egy része évente kétszer is költ.

Nevéhez híven társaságkedvelő madár. A fiókák kirepülése után a seregélyek már csapatosan indulnak táplálkozni a környező legelőkre, rétekre, szántóföldekre. A legelő jószág közelében sokszor találkozunk népes seregélycsapatokkal.  Gyakran a legelő juhok, szarvasmarhák hátán ülve lesik rovarzsákmányukat. Különösen látványos, amikor szeptember-októberben a tőlünk északra költő egyedekkel felszaporodik a létszámuk, ilyenkor ugyanis akár ezres nagyságrendű csapatokban is mozognak. A hatalmas csapatok szinte vezényszóra változtatnak irányt, ami messziről leginkább a gomolygó füsthöz hasonlatos. Kedvelt éjszakázóhelyeik a nádasok, ahová éjszaka hangos csirregéssel szállnak be és pirkadatkor innen indulnak a táplálkozó-területekre.

 A seregély elsősorban rovarevő, de a különböző gyümölcsöket, így a termesztett gyümölcsöket és a szőlőt is szívesen fogyasztja. Emiatt sokszor kerül konfliktusba a gyümölcstermesztő gazdákkal. Európai közösségi jelentőségű fajként csak speciális esetekben riasztható, illetve gyéríthető. Már Chernel  István, neves ornitológusunk is úgy fogalmazott, hogy minek is gyérítenénk ezt a csodálatos kis madarat, mikor rovarfogyasztásával sokkal több hasznot hajt, mint ami kárt a szőlőkben, gyümölcsösökben okoz. Féltenünk azonban nem kell kedves madarunkat, mert vitalitása, alkalmazkodóképessége révén minden időben megtalálja életfeltételeit.

seregély
Fotó: Biró István