A Körös-Maros Nemzeti Park tájait járva érdemes az égboltot fürkészni, ugyanis a védett területek felett nagy eséllyel pillanthatunk meg ritkaság számba menő madárfajokat is.
A Csanádi pusztákon és a Dévaványai-Ecsegi pusztákon például vörös kányák vendégeskednek, köztük egy olyan példány is, melyet tavaly Csehországban láttak el műholdas jeladóval.
A nemzeti park Csanádi puszták részterületén idén már harmadszor észleltünk vörös kányát. Ez a madár igazi kuriózumnak számít a térségben, ugyanis költőfajként egyáltalán nincs jelen. Azon kevés fajok közé tartozik, melyek korábban kipusztultak Magyarországról, majd Nyugat-Európa irányából természetes módon települtek vissza, a múlt század 90-es éveiben. Jelenleg is 20 pár alatt van a hazai költőállomány, melynek döntő része a Dél-Dunántúlon és Északnyugat-Magyarországon fészkel.
Az Alföldön jellemzően inkább a téli időszakban van esélyünk találkozni vörös kányával. A táplálékban bővelkedő területeket kereső, kóborló madarak szoktak elvetődni sík vidékeinkre. Idén azonban a tavasz folyamán, majd a nyári kaszálások idején, és október elején is megfigyeltünk egy-egy vörös kányát a Csanádi puszták térségében. Ez feltételezhetően a nagyon nagy számban jelen lévő kis rágcsálóknak is köszönhető, melyek rengeteg ragadozó madarat vonzanak a térségbe.
A nyár folyamán két héten keresztül is megfigyelhető volt itt egy vörös kánya. Most ősszel egyelőre egy alkalommal került szem elé a Montág-puszta középső területén alacsonyan keringve, táplálék után kutatva. Vörös kányát látni nem csak ritkasága, de impozáns megjelenése miatt is öröm a természetkedvelők számára. A ragadozó madarak között kifejezetten színes megjelenéssel bír ez a faj. Feje kékes árnyalatba hajló hamvas szürke, teste sötétebb csíkokkal tarkított vörösesbarna, szárnyainak vége fekete, a fekete tollak tövében pedig nagy méretű fehér folt helyezkedik el a szárny alsó részén. Meghatározásában a legnagyobb segítség a madár egész karakterét meghatározó, hosszú, erősen villás, élénkvörös farka.
Fészkelését tekintve erdős területekhez kötődik, rendszerint előnyben részesíti a folyók ártereit, tavak környezetében elterülő erdőket. Így nem zárható ki, hogy akár megtelepedésében is reménykedhetünk a Csanádi pusztákhoz közel elterülő, Maros menti ártéri erdőkben.
A nemzeti park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén október eleje óta rendszeresen megfigyelünk 4-5 vörös kányát. Közülük az egyiket 2024-ben Csehországban, fiókaként látták el műholdas jeladóval. Tájegységünk munkatársait a kutatók értesítették arról, hogy ez a kóborló, fiatal madár napok óta Füzesgyarmat külterületén tartózkodik. Egy erdőszélen van az éjszakázóhelye és a környék mezőgazdasági területeire jár táplálkozni.
A térségben az egyik nagy, egybefüggő táplálkozóterületen rendkívül gazdag ragadozómadár-közösség gyűlt össze. A vörös kányák mellett réti és parlagi sas, kerecsensólyom, barna rétihéja, egerészölyv, pusztai ölyv, vörös vércse és kék vércse is megfigyelhető volt itt. Ez minden bizonnyal annak köszönhető, hogy sok a táplálékul szolgáló mezei pocok.
Dévaványa környékén alkalmi a vörös kányák megjelenése. Van, amikor egy-egy példány tartósabban, néhány hétig is itt tartózkodik, de az utóbbi években ez nem volt jellemző.
