Az Orosháza melletti Tatársánci ősgyep október elejére jellemzően inaktívvá vált: elszáradtak a fűfélék és a magaskórós növények is. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai azonban a napokban egy üde színfoltra, virágzó pusztai gyújtoványfüvekre bukkantak itt.
A védett pusztai gyújtoványfű a lösznövénytársulások jellegzetes faja. Egész Európában honos, kivéve az északi területeket. A Dél-Tiszántúl löszgyep-foltjain szinte mindenütt megtalálható. Gátoldalakban, utak szélén, patakok partján fordul elő, de a homokos, száraz talajon is megél. Sőt, a mostanihoz hasonló, csapadékmentes időszakban is képes virágot hozni. Általában már júniusban kibontja szirmait, s még szeptemberben is gyönyörködhetünk sárga virágaiban.
A napokban a Tatársáncon egy több tucat pusztai gyújtoványfűből álló, virágzó foltra bukkantunk, ami annál is meglepőbb, mert ezek a példányok a sáncoldalnak a szárazabbik, déli kitettségű, napsütötte oldalán vannak. Néhány virágzó tövet a Csorvási löszgyepen is találtunk még.
