Népes vendégsereggel, meleg, nyárias időben indultunk útnak szeptember 20-án, Biharugrán, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság túrájára, mely a természeti látnivalók mellett a szarvasbőgés élményével is kecsegtetett.
Igazgatóságunk állattartótelepétől a Simotai-gyepen keresztül vágtunk neki az útnak. A melegre való tekintettel egy kis erdő árnyékába húzódva beszélgettünk a Kis-Sárrét természeti értékeiről, a mocsarak szerepéről, a gyepekről, s a nemzeti park igazgatóság gyepkezelési feladatairól. Közben ezres bíbiccsapatok szedegettek táplálékot körülöttünk a gyepen, és a nagy pólingok panaszos kiáltása adta meg a kora őszi hangulatot. Nyári ludak érkeztek a táplálkozó területekről népes csapatokban, így aztán volt látnivaló addig is, amíg a bőgőhelyek közelébe értünk.
Már a halastavakhoz közeledve, messziről lehetett hallani, hogy néhány bika megszólalt. A mocsár kis hídjain átkelve egy ideig csöndben hallgatóztunk. A nagy meleg ellenére biztatóan indult a program, hiszen több bikát is hallottunk, bár nem a közvetlen közelünkben, de azért élvezhető volt a szarvasbőgés hangulata.
A nádasok szélén végigsétálva egyre közeledtünk a legjobb bőgőhelyek felé, de sajnos a bikák elhallgattak és később sem szólaltak már meg. A táplálócsatorna egyik zsilipjénél tartottunk egy hosszabb pihenőt, és ahogy ment le a nap, úgy a pulóverek, mellények is előkerültek. A túra az úgynevezett Sziki-hídnál ért véget, onnan a legelőn átvágva tértünk vissza kiindulási pontunkhoz.
A nagy létszám (37 fő) ellenére vendégeink fegyelmezetten, csöndben, de érdeklődve járták be az útvonalat és kellemes élményekkel távoztak annak ellenére, hogy a bőgés intenzitása elmaradt a várttól.
