Nagyváradi vendégek sétáltak velünk a Vátyoni-erdőben

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság idén is meghirdette szokásos őszi, szakvezetéses erdei sétáját a Kis-Sárrét részterületen.

Az október 22-én megtartott programra a határ túloldaláról, Nagyváradról érkeztek vendégek.

Úti célunk a Vátyoni-erdő volt, amelyet gépkocsival közelítettünk meg, majd a fák között, gyalog folytattuk utunkat. Vendégeink megismerkedhettek az alföldi erdőkben folyó erdőgazdálkodással és a gyönyörű, kissé szomorkás őszi időben többféle erdőtípust is szemrevételezhettek.

Mindjárt a túránk kezdetén egy felújító vágást tekintettünk meg, ahol szó esett a fenntartható erdőgazdálkodásról, annak szabályozásáról, felügyeletéről. Egy hazai nyaras állományon keresztül közelítettünk meg egy gyönyörű öreg erdőfoltot, ahol megcsodálhattuk a rétisas hatalmas fészkét. Sőt, hamarosan a rétisas is feltűnt és nagy köröket írt le felettünk. A rétisasoknál ilyenkor üres a fészek, a nászrepülés és a fészek tatarozása, felújítása majd csak december közepén indul meg.

Az öreg erdőállomány már több mint 120 éves, sok benne a lábon száradt és a kidőlt holtfa. Szó esett a holtfák szerepéről az erdők életében, fenntartásában és az erdei élővilág diverzitásának gazdagításában. A régi erdők emlékeként egy hatalmas idős kocsányos tölgyhöz értünk, amit a helyiek csak Apó néven emlegetnek és minden kirándulás kedvelt célpontja.

Az idős fát nagy érdeklődéssel szemlélték a vendégek, hiszen hosszú élete során a viharok, villámcsapások tépázták, ennek ellenére ma is él és egyes években szép makktermést hoz. Sétánk közben megcsodáltuk a különböző fafajok eltérő lombszíneződését: az aranysárgán világító mezei juhar lombkoronáját, a vöröslő magas kőriseket és a zöld mindenféle árnyalatában játszó égereket, kocsányos tölgyeket. Az erdő csöndes volt, a nyomokon kívül nagyobb termetű emlőssel nem találkoztunk, csuszkák „kiáltásai” kisérték utunkat és néhol a zöld küllő hangját is hallottuk.

Egy erdei tisztáson át sétáltunk vissza gépkocsinkhoz, ahol még gyönyörködhettünk a késő őszi virágok, a szürke aszat, a festő zsoltina és a kövér aggófű, valamint a réti őszirózsa még el nem virágzott példányaiban. A mintegy 4 km-es séta után kellemesen elfáradva megbeszéltük a vendégekkel, hogy a határ közelében meghirdetett programjainkat más alkalmakkor is meglátogatják majd.

Vátyoni séta
Fotó: Biró István
vátyoni séta
Fotó: Biró István