Ahogy közeledik a tél, úgy a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő erdei fülesbaglyok is kezdenek behúzódni a lakott településekre. Makó belvárosában például már október végén megjelentek az első példányok.
A tél a legtöbb nálunk élő állatfaj számára az év legínségesebb, legnehezebben átvészelhető időszaka. Ennek túlélésére a nálunk telelő fajok különböző stratégiákat alkalmaznak. Egyik leggyakoribb mód a csapatba verődés. Számos olyan faj ismert, melyek az év során magányosan, a szaporodási időszakban párban mozognak, élnek, viszont télire akár igen nagy létszámú csoportokba is összeverődnek, növelve ezzel az egyedek biztonságát.
A hazánkban leggyakoribb bagolyfajra, az erdei fülesbagolyra is kifejezetten jellemző ez a viselkedés. Esetében az is társul ehhez, hogy a téli időszakra akár százas nagyságrendben összeálló bagolycsapatok rendszerint az emberi településekre húzódnak be. Köztéri parkok, templomkertek fáin töltik a nappalokat. Kifejezetten kedvelik a sűrű, sötét takarást nyújtó örökzöldeket, fenyőket, tujákat. Az év során többnyire teljesen rejtve maradó, láthatatlanul élő éjszakai ragadozók télen nagyon közelről, nappali fényben és nagy számban megfigyelhetők. Kiváló lehetőség ez a baglyok iránt érdeklődők számára az alapos megfigyelésre. Az erdei fülesbaglyok között, főleg keményebb téli időjárás esetén akár a ritka réti fülesbaglyokat is megfigyelhetjük.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén is több hagyományos bagoly telelőhely található. Makó belvárosában például a lakótelepi panelházak között található örökzöldeken és nyírfákon is minden évben több tíz példány telel. Idén október végén már meg is jelentek az első erdei fülesek. Ahogy egyre hidegebbre fordul az időjárás, várható, hogy gyors ütemben duzzadnak majd ezek a csapatok.