Meglehetősen különleges rovart, egy keleti rablópillét figyeltek meg június 5-én, a kardoskúti Fehér-tónál a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai.
E fokozottan védett rovart a kardoskúti Fehér-tónál először 2024-ben figyeltük meg. Eleinte csupán egy-egy példány került szem elé, mára viszont jelentősen megnövekedett az egyedszámuk. Délebbre, a Csanádi pusztákon hasonlóan jelentős számban van jelen, ott erős rajzások zajlanak a nyári hónapokban. A Körös-Maros Nemzeti Parkban évről évre egyre több területen fordul elő.
A keleti rablópille egy igazi jelenség a hazai rovarfaunában. Jellegzetes fekete-sárga mintázatával, osztott szemeivel és hosszú, bunkós végű csápjaival igencsak egyedi megjelenésű ragadozó. Habár külsőre hasonlít a lepkékhez, a faj rendszertanilag a recésszárnyúak rendjébe és a rablópillék családjába tartozik, annak egyetlen hazai képviselőjeként. Egy igazán gyors röptű és kifejezetten melegkedvelő vadászról van szó, melynek a lárvája is ragadozó életmódot folytat. Június-július hónapokban a nap legtikkasztóbb óráiban a legaktívabb, ilyenkor vadászik kisebb repülő rovarokra. Európában tőlünk keletre és a Balkánon honos. A száraz élőhelyekhez - sztyepprétekhez, erdőssztyeppekhez – kötődik.
A keleti rablópillére jellemző feltűnő színkombináció elsősorban a rájuk vadászó ragadozók, például a madarak megtévesztését és elriasztását szolgálja. A rovar másik különlegessége a látószerve. Hatalmas szemeivel kissé a szitakötőkre is emlékeztet, ezek a kétosztatú szemek igazán érdekesen funkcionálnak. Egyrészt meleg hőmérsékleten működnek a legjobban, a kiváló látáshoz szükséges hőt a rovar fekete mintái és szárnyainak gyors mozgatása biztosítja. Másrészt a rablópille szemei főként az UV tartományban érzékenyek, ami megkönnyíti az égbolton a zsákmányállatok észlelését.
