Idén az átlagosnál több kis őrgébics költött a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén. A fiókák július elején már kirepültek. Gyorsan meg kell erősödniük, mert augusztus végén hosszú útra indulnak.
A kis őrgébics egy aránylag kis elterjedésű faj: Dél- és Kelet-Európában, illetve Ázsia nyugati részén költ. Állománya csökkenő tendenciát mutat, aminek oka a szántóföldi termelés egyre intenzívebbé válása, az élőhelyek csökkenése, a fák kivágása. A faj Magyarországon éri el elterjedésének észak-nyugati határát.
Hazánkban négy gébicsfaj fordul elő: a kis és a nagy őrgébics, a tövisszúró és a vörösfejű gébics. Az utóbbi csak ritkán jelenik meg nálunk, a másik három azonban költőfajként is jelen van.
A kis őrgébics leginkább a nyílt élőhelyeket kedveli, ezért a Körös-Maros Nemzeti Park védett területei tökéletes élő- és költőhelyet jelentenek számára. Szívesen választja a gyepes, kis facsoportokkal, fasorokkal tarkított helyeket. A hím és a tojó együtt építi meg a fészket, az 5-6 tojáson csak a tojó kotlik, a fiókák etetésében azonban mindkét szülő részt vesz. Évente csak egyszer költ, mivel igen rövid ideig tartózkodik hazánkban: április végén, május elején érkezik, s augusztus végén, szeptember elején már el is vonul. Igen hosszú utat kell megtennie, a telet Afrika legdélebbi országaiban tölti.
Mivel a kis őrgébicsek rövid időt töltenek itt, ezért megérkezésük után szinte azonnal revírbe állnak és hamar el is kezdik a költést. Amikor a fiókák kirepülnek, egy ideig még együtt marad a család. Elsősorban nagytestű rovarokkal, illetve kisemlősökkel táplálkoznak. A többi gébicsfajtól eltérően ritkán üldögélnek vártahelyen, inkább a vércsékhez hasonlóan, a levegőben szitálva keresik a zsákmányt.
Idén Kardoskút térségében jó a táplálékfelhozatal, ezért a kis őrgébicsek is a szokásosnál nagyobb számban költöttek itt. Míg az átlagos években 4-5 revír volt, idén legalább 6-7 pár költött itt. Három fészekből július elejére már kirepültek a fiókák, de a szülők még etették őket. Érdekes jeleneteket figyelhettünk meg, amikor a fiókák szinte kergették a szülőket, hogy megszerezzék tőlük a táplálékul szolgáló zsákmányt.
