A tél folyamán a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén kizárólag a Csikóspusztai-tóban volt nagyobb összefüggő vízfelület, ezért vízimadarakat is csak ott láthattunk. Február közepére jelentősen bővült a tavon tartózkodó récefajok palettája.
A tél első két hónapjában a Csikóspusztai-tavon is csak nagyon kevés madár volt, majd amikor a januári nagy hidegben a víz befagyott, akkor az összes madár eltűnt a térségből. Február közepére azonban már az egész pusztán többfelé kialakultak sekélyvízi tocsogók. A mocsarakban is gyűlik a víz, a tóban pedig a hóolvadást követően jelentősen emelkedett a vízszint. Ennek köszönhetően egyre népesebb és színesebb vízimadár-csapatok tartózkodnak a területen.
A mindenki által jól ismert tőkés récék adják a madarak zömét, de ahogy közeledünk a tavasz felé, úgy egyre több a ritkább vadréce is. Fütyülő, csörgő, sőt nyílfarkú récék is megjelentek már. Utóbbiak talán a legkülönlegesebb és legimpozánsabb megjelenésű vadrécék, a gácsérokat ugyanis a testméretükhöz képest szinte irreálisan hosszú, vékony faroktoll díszíti.
A récék mellett az utóbbi napokban megjelent néhány nyári lúd is, melyeknél már kifejezett párválasztási viselkedés figyelhető meg. Ezek a madártömegek a ragadozók figyelmét sem kerülik el. Jelenleg mintegy 200- 250 réce tartózkodik a tavon, s rendszeresen megjelenik egy-egy rétisas is, lesve a potenciális zsákmányként szolgáló sérült, legyengült példányokat.
A vízimadarakon túlmenően egyéb látványosságot is kínál a környék: a tó melletti kis erdőben található a Blaskovics-család több mint 100 éve épült kriptakápolnája, mely jelentős kultúrtörténeti emlék. Az erdő széléről, viszonylag kis távolságból jól megfigyelhetjük a Csikóspusztai-tavon tartózkodó madárcsapatokat.
