A Táj Nemzetközi Napja alkalmából október 19-én a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság egy izgalmas túrát szervezett, melynek során ősi földpiramisokat, azaz kurgánokat kerestünk fel.
A Kígyósi-puszta törzsterületének déli, Kétegyháza felőli széléről indultunk, ahol ennek a térségnek a legnagyobb, legtekintélyesebb halmai találhatók. A kurgánok a tájképi értékükön túl kultúrtörténeti értékkel is bírnak. Az úgynevezett gödörsíros kultúra földpiramisai 5 ezer évvel ezelőttről maradtak ránk. Tízfős kiránduló csapatunkkal felkerestük a három legnagyobb kurgánt: a Hegyes-halmot és a két Török-halmot. Közben ismerkedtünk a szikes puszták mikrodomborzati formáival: szikfokokkal, szikpadkákkal, zsombékosokkal.
Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert sikerült felriasztunk egy errefelé alkalmi vendégnek számító réti fülesbaglyot, és még elcsíptük a réti őszirózsa és a sziki őszirózsa virágzását. Szót ejtettünk a kurgánokat fedő növénytakaróról és megtaláltuk a taréjos búzafüvek kiszáradt kalászait is. Ez a növényfaj a kurgánokon maradt fenn, melyeket nehezebb volt kaszálni, legeltetni, ezért ősibb, nem bolygatott növényzet található rajtuk. Útközben beszélgettünk a korabeli régészeti feltárások eredményeiről, valamint a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kurgán-rekonstrukciós tevékenységéről.
Túránk végén, a Hegyes-halom tetején lefeküdtünk néhány percre, hogy egy kicsit meditálva éljük meg a puszta csendjét, nyugalmát.
