Batlacsapat vendégeskedett a kardoskúti Fehér-tavon

Kilenc példányból álló batlacsapat bukkant fel június 2-án a Körös-Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tavon. A madarak egész nap a növényzettel benőtt tóparton táplálkoztak.

Az utóbbi hetek esőzéseinek hatására a Fehér-tó korábban kiszáradt medrében ismét van víz, ami vonzza a madarakat is. A vízborítás június elejére elérte a 70 százalékot. Minden bizonnyal ez vonzotta ide a térségben meglehetősen ritkán felbukkanó batlákat is. Van olyan esztendő, amikor egyetlen példány sem fordul meg itt, ezért is számít különleges látványnak a mostani, 9 madárból álló csapat megjelenése. Délelőtt érkeztek, s egész nap a tó szélén, a növényzettel benőtt részeken táplálkoztak. Valószínűleg utána sem mentek messzire, mivel június 5-én ismét megfigyeltünk egy példányt a tó közelében, a barackosi vizes élőhely-rekonstrukción.

Valaha régen, egészen az 1920-as évekig a batla viszonylag gyakori fészkelő volt Magyarországon, költőállománya elérte az 1000 párat. A nagyobb mocsarakban, elsősorban a Kis-Balatonban, vegyes gémtelepeken költöttek. Aztán az állomány rohamosan csökkent, míg végül az 1950-es években teljesen eltűnt hazánkból, csak átvonuló vendégként láthattuk. Az 1970-es években aztán újra elkezdett Magyarországon költeni, de ekkor már a Hortobágyon. Később egyre több helyen jelent meg fészkelőként, az utóbbi 20-30 évben költöttek batlák a Tisza-tavon, a Péteri-tavon, a Csaj-tavon, a Kis-Balatonon, Biharugrán és a Gácsháti-halastavakon is.

A batla igen nagy elterjedésű faj, egész Eurázsiában, Ausztráliában, Észak-Afrikában és Amerika keleti sávjában is költ. Világállománya csökken, ugyanakkor európai állománya növekvőben van. A Duna-deltában például nagyon sok batla költ. Hosszútávú vonuló, a telet a Szaharától délre, a Száhel-övezetben tölti. Csőre lefele hajló, tollazata alapvetően barnás színezetű, de szárnyfedői a napfényben zöldes-lilás színben irizálnak.

batla
A kép illusztráció. Készítette: Motkó Béla