Áttelelő cigánycsukot láttunk a Kardoskúti-pusztán

Áttelelő cigánycsukot figyeltünk meg január elején a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén. Ez a verébhez hasonló méretű madár gyakori költőfaj errefelé, de telelő példányok viszonylag ritkán fordulnak elő.

A cigánycsuk rövid- illetve középtávú vonuló, a telet a Szahara és a Száhel-övezet oázisaiban, vagy a Földközi-tenger vidékén tölti. Enyhébb teleken azonban hazánkban is akadnak olyan példányai, amelyek nem indulnak útnak. Áttelelő egyedekkel jellemzően inkább az ország déli részein találkozhatunk, mivel itt melegebb van.

A Kardoskúti-pusztán január első napjaiban figyeltünk meg egy példányt. A megyehatári kilátó közelében, illetve a KMNPI Sóstói Állattartótelepéhez vezető bekötőút melletti kilátó közelében is felbukkant. Természetesen előfordulhat, hogy a közeljövőben további példányok is szemünk elé kerülnek. A cigánycsuk áttelelése azért érdekes, mert elsősorban ízeltlábúakat (kisebb rovarokat, szúnyogokat, pókokat, hangyákat), esetenként apróbb csigákat fogyaszt, ezekből pedig télen nagyon kevés van. Ilyenkor tehát az itt maradó cigánycsukok kénytelenek növényi táplálékra – gyommagvakra, bogyókra – váltani.

Tavasszal igen korán, már február végén visszaérkeznek telelőhelyükről az első cigánycsukok, de a vonulási csúcsuk március elejére esik. Ősszel többségük szeptemberben hagyja el az országot.

A cigánycsukok hazai és világállományában is megfigyelhető egy érdekes kettősség: miközben az állomány kismértékben csökken, az elterjedési terület fokozatosan egyre északabbra tolódik.

cigánycsuk
Fotó: Vasas András