A korábbi évekhez hasonlóan idén is már nyár elején megjelentek a nagy pólingok első példányai a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén.
Június közepén még csak öt madarat láttunk, június 26-án azonban már harminc példányt számoltunk. A növekedéshez az is hozzájárult, hogy a néhány zivataros nap után sekély vízfelület alakult ki a Fehér-tó medrének legmélyebb részein. A víz nemcsak a nagy pólingokat vonzotta ide, hanem a dankasirályokat, bíbiceket, kormos szerkőket is. A harmincpéldányos nagy póling csapatban három kis pólingot is sikerült megfigyelnünk. Utóbbiak jellemzően csak a tavaszi vonuláskor jelennek meg hazánkban, s ekkor Kardoskút térségében figyelhetők meg a legnagyobb számban.
A jelenleg itt tartózkodó nagy pólingok még nem vonuló, hanem átnyaraló példányok. Valószínűleg nem álltak párba, vagy meghiúsult a költésük, ezért húzódtak korábban délebbre. A nagy pólingok évente csak egyszer költenek, pótköltésbe nem kezdenek.
A Fehér-tó térségében időző nagy pólingok elsősorban a környező gyepes területeken kutatnak rovartáplálék után. Lefelé hajló, görbe csőrükkel a vizenyős, laza iszapból is tudnak táplálkozni, onnan apróbb férgeket, kisebb csigákat szedegetnek. Az éjszakákat a tómederben kialakult kis vízfelületen töltik.
A nagy pólingok Európa legnagyobb testű partimadarai. Kontinensünk északi tájain, elsősorban Skandináviában költenek, a telet pedig a mediterrán területeken töltik. Magyarországon is költenek, de csak kis számban, elsősorban az ország középső tájain, turjános területeken.
