Ahogyan mi emberek is elszoktunk az utóbbi években az igazán kemény téli, fagyos, havas időjárástól, ugyanúgy a madárvilágot is meglepte a zord idő.
A hirtelen jött, jelentős vastagságú hóréteg a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületét teljesen beborította.
Nagyon látványos volt, ahogyan a havazás után 1-2 nappal népes vadlúdcsapatok jelentek meg a térségben. Korábban csak átrepülő vadludakat láttunk errefelé, most azonban láthatóan táplálkozóterületet keresnek. A hóval borított talajon nehezen jutnak élelemhez, nem tudnak hozzáférni a zöld növényi részekhez, magvakhoz. Így most olyan jeleneteket is meg lehet figyelni, hogy több százas vadlúdcsapatok igen alacsonyan, néhány tíz méter magasságban repülnek és pásztázzák a területet. Ha rátalálnak egy lábon maradt kukoricaföldre, vagy egy magasabb gabonatarlóra, amely még kilátszik a hóból, akkor le is szállnak.
Ugyanígy a darvaknak is kavargó csapatai tűnnek fel lépten-nyomon a levegőben. Nem a megszokott módon, határozott irányban, jellegzetes V alakban húznak, hanem a levegőben kavarognak, nézelődnek, keresgélik a hozzáférhető, alkalmas táplálékot.
A kemény téli idő beálltával megélénkült az északi madárvendégek jelenléte is a Csanádi pusztákon. A korábban csak igen szórványosan észlelhető nagy őrgébicsek létszáma látványosan megnőtt. A dűlőutak menti fák, bokrok csúcsi ágain most már szép számmal lehet látni ezeket az impozáns megjelenésű énekesmadarakat, melyek méretükhöz képest igen ádáz ragadozók. Volt alkalmunk megfigyelni, amint egy nagy őrgébics egy nála nem sokkal kisebb pityert ejtett áldozatul, majd madárzsákmányával egy csipkebokor sűrűjébe húzódott, ott fogyasztotta el azt.
A nagy őrgébicsek mellett a kékes rétihéják száma is megnőtt a térségben. Az imbolyogva, alacsonyan repülő hamvas szürke ragadozók elengedhetetlen kellékei a téli pusztának. Mellettük a kék galambok csapatai is egyre népesebbek. A vadludakhoz hasonlóan szintén a gabonatarlókat, a hó fölé magasodó zöld növényi részeket keresgélik, illetve az őzek által elkapart talajfelszíneken kutatnak táplálék után.
A havazás beállta óta több alkalommal észlelhetünk kis sólymokat is a Csanádi puszták területén. Ez a szintén északi madárfaj, igazi kuriózum, és csak télen jellemző nálunk. Nagyon apró, még a vörös vércsénél is kisebb ragadozó és leggyakrabban énekesmadarakra vadászik. Látványos, ahogyan hegyes szárnyaival villámgyorsan suhanva, jellemzően nagyon alacsonyan repülve, a domborzatot követve, a takarásokat kihasználva igyekszik meglepni áldozatait. Zsákmánya ilyenkor télidőben gyakran a pusztákon keresgélő vegyes pintycsapatokból kerül ki.
A változatos madárvilágon túl a behavazott téli puszta tájképe is kuriózumnak számít az utóbbi években, emiatt is érdemes a Csanádi pusztákra látogatni ezekben a napokban.
