A Dél-Alföldön már javában nyílnak az első pusztai virágok

A Körös-Maros Nemzeti Park pusztáit járva már kora tavasszal többféle virágzó növényfajjal találkozhatunk. Bontogatják szirmaikat a veronikafélék és a sokféle gyógyhatással rendelkező gyermekláncfű sárga virágai is megjelentek már.

Ilyen korán virágzó növények a liliomfélék családjába tartozó tyúktaréj fajok is. Rendszerint márciusban nyílnak, idén azonban az enyhe téli időjárás hatására már februárban virágzásnak indultak. Aranysárgás virágai hat lepellevélből állnak. Az apró virág olyan hatást kelt, mintha piciny, sárga csillagok lennének szétszórva a földön.

A védett pusztai tyúktaréj jóval ritkább a Magyarországon megtalálható, széles elterjedésű többi tyúktaréj fajnál. Elterjedésének központja a kelet-európai sztyeppéken, a Dnyeper és a Volga vidékén található, és hazánkban éri el nyugati határát. Az itthoni populációkhoz legközelebbi ismert állományai Dobrudzsában élnek.

A pusztai tyúktaréj előfordulásának további jelentősége, hogy szinte kizárólag jó állapotú ősgyepekben fordul elő. Érdekesség, hogy ezeken a területeken belül is, főként a szikes gyepek kiemelkedő térszínein, ürmös és cickórós szikes pusztákon padkák tetején található. A Kardoskúti-pusztán is ilyen élőhelyekről került elő a növény a közelmúltban. Ezeknek az élőhelyeknek a megőrzésében fontos szerepet játszik a legeltetés.

A veronikafélék családjának legkorábban virágzó fajai már szintén kibontották szirmaikat. A borostyánlevelű veronika szőröcskés növény, melynek szára földön heverő, pici virágai pedig halványlila színezetűek. Ez a legkorábban és a legnagyobb tömegben megjelenő hazai veronikaféle. A KMNP pusztáin általában márciusban bontja ki szirmait, idén azonban már februárban gyönyörködhettünk apró virágaiban. 

A perzsa veronikának megnyúltabb, szőrös, csipkés levelei vannak, virága pedig égszínkék. Ahol a szára leér, ott képes gyökeret növeszteni. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon az említett két veronikafaj mellett macskafarkú és mezei veronikával is találkozhatunk, de jóval ritkábban, mint a borostyánlevelű és a perzsa veronikával.

A tavaszi ködvirág már régen elvirágzott, ugyanis a szokásos február helyett már januárban kibontotta apró, fehér virágait. Ez a csupán néhány centiméter magas, vékony szárú növény igen nagy állományokkal rendelkezik Dévaványa térségében, ezért is adtuk a KMNPI Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontjában működő természetiskolának a „Ködvirág” nevet.

A tavaszt jelzi a gyermekláncfű, vagy ismertebb nevén a pongyola pitypang virágzása is. Sokan csak gyomnövényként ismerik, pedig valójában egy nagyon értékes gyógynövény, ráadásul szuperélelmiszer. Vízhajtó, epehajtó, béltisztító hatása egyaránt van. Leveléből (főleg virágzás előtti állapotban) saláta, virágából lekvár, üdítő, szörp, gyökeréből pedig (a mezei katáng gyökerével kombinálva) pótkávé is készíthető. Nagy mennyiségben tartalmaz A, B, C, és D vitamint, továbbá kalciumot, káliumot és különböző antioxidánsokat, flavonoidokat. Mivel ösztönzi a máj, az epe és a vesék működését, így hozzájárul a szervezet méregtelenítéséhez. Jól használható reflux gyógyítására, s mivel a benne található inulin a jótékony bélbaktériumok egyik legfontosabb tápláléka, ezért fontos szerepe lehet a bélflóra helyreállításában. Alkalmas bőrfertőzések, pattanások és ekcéma gyógyítására, enyhíti a cukorbetegség tüneteit, csökkentheti a túlsúlyt és rákellenes hatása is ismert. 

Pusztai tyúktaréj
Pusztai tyúktaréj Fotó: Palcsek István Szilárd