Március 28-án megjelentek az első, visszatérő füsti fecskék a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Makói Tájegységén. A Maros-ártér vonzáskörzetében található Apátfalván egyszerre nyolc példányt is megfigyeltünk.
A beküldési határidőt meghosszabbítjuk, 2025. április 17. (csütörtök) 12.00 óráig
A Körös-Maros Nemzeti Park területén többfelé költenek nyári ludak, de a legnépesebb állomány a Kis-Sárréten található. A napokban már megcsodálhattuk az első, fiókákat vezetgető párokat is.
A közelmúltban lehullott bőséges csapadék és a hozzá társuló meleg időjárás hatására igazi tavaszi zsongás tapasztalható a Körös-Maros Nemzeti Park valamennyi részterületén, így a Maros-ártéren is.
A Körös-Maros Nemzeti Park egyik fokozottan védett, szépséges növénye a bókoló zsálya. A csapadék hatására a napokban már kibújtak a tőlevelei, virágzása április végére és május elejére várható.
Ezekben a hetekben a Körös-Maros Nemzeti Park tájain is meglehetősen nagy a madárforgalom. Érkeznek telelőhelyeikről a nálunk fészkelő fajok, s megpihennek azok is, melyek a tőlünk északabbi országok felé tartanak. De vajon honnan tudják a madarak, merre kell menniük?
Tévedés azt hinni, hogy a harkályok csak akkor kopogtatják a fákat, ha táplálék után kutatnak. A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületét járva érdemes figyelmesen hallgatózni, hogy megtanuljuk megkülönböztetni az élelemszerzést célzó kopogást a párkereső dobolástól.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kardoskúti Tájegységén idén a korábbi évekhez hasonló nagyságrendben, összesen nyolc fészekben nevelkednek rétisas-fiókák.
A madárvonulás az egyik leglátványosabb természeti jelenség, amit a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákon is jól megfigyelhetünk ezekben a hetekben.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis Sárrét részterületén március 4-én megkezdtük a kétéltűek felmérését a vizes élőhely-rekonstrukciókon.
Megújult állandó kiállítással várja április 1-től az érdeklődőket a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai bemutatóhelye, a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont. A szakmai tárlatot aktualizáltuk, interaktív elemekkel bővítettük, írásos anyaga pedig angol nyelven is olvasható.
Lassan visszatérnek hosszú vándorútjukról a fehér gólyák. A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Dévaványai-Ecsegi pusztákon március 3-án észleltük az első példányt.
Március 10-én visszatértek a búbosbankák első példányai a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületére. Nemcsak látványos külsejükkel, hanem érdekes hangjukkal is felhívják magukra a figyelmet.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak egyik legintelligensebb lakói a varjúfélék.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kígyós-Ugrai tájegységén március 7-én regisztráltuk az első, kotló kerecsensólymot. Tavaly ebben a tájegységben 14 pár költött, az idei fészkek felmérése jelenleg is zajlik.
Március 10-én megérkeztek a böjti récék első, átvonuló példányai a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületére. Számuk március 17-re már meghaladta az ötvenet.
A napsütéses idő előcsalogatta a Körös-Maros Nemzeti Park területén élő lepkefajokat, köztük a kis tavasziaraszolót és a vörhenyes tavasziaraszolót is.
Dr. Nagy István agrárminiszter március 14-én, pénteken, az 1848. március 15-e alkalmából rendezett ünnepségen miniszteri elismeréseket adott át többek között a természetvédelem területén kimagasló tevékenységet végző szakembereknek a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyén, a Körösvölgyi Állatparkban igazi bagolykollekció várja azokat, akik kedvelik ezeket a különleges megjelenésű éjjeli ragadozó madarakat.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületének erdői, erdőfoltjai különleges élményekben részesíthetik a hajnali látogatókat.
Február utolsó napján a Körös-Maros Nemzeti Park gyomai pusztarészén egy fiatal szirti sast figyeltek meg a szakemberek.
A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén rendszeresen megfigyelhetünk nyári ludakat. Nyakgyűrűvel jelölt példányt azonban csak idén januárban észleltünk első alkalommal, majd többszöri megfigyelést követően, február 6-án sikerült a kódot is leolvasnunk.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai a napokban értesítették a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságot arról, hogy egy jeladós kerecsensólyom hosszabb ideje Dévaványa térségében, a csejti puszta védett területén tartózkodik.
