Magyarország legnépesebb túzokállománya a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Dévaványai-Ecsegi pusztákon él. A március végén elkezdődött túzokdürgés és a nászidőszak mostanra befejeződött, a tojók már a fészkeken ülnek.
A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tó többszörösen is rászolgál az elnevezésére. Ez a sekély víztér a szikes tavakon belül is az úgynevezett fehérvizű szikes tavak közé tartozik.
A Körösvölgyi Állatparkban Húsvét nagypéntekén megnyílt állat csontokat bemutató természettudományos kiállítás kapcsán a preparátumok készítője, Albert Krisztián 2025. május 1-jén izgalmas előadásra várja az érdeklődőket.
Idén tavasszal a szokásosnál is nagyobb számban állnak meg vonuló kis pólingok a Körös-Maros Nemzeti Park tájain. A kardoskúti Fehér-tónál március 8-án 1750 példányt számoltunk, de a Kis-Sárréten is több mint 1500 példány állomásozik.
A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületének egyik legértékesebb és legfontosabb vizes élőhelye, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó Nagy-Zsombék mocsara.
A Körös-Maros Nemzeti Park szikes pusztáin ilyenkor, áprilisban egy szokatlan megjelenésű aprócska virágot is felfedezhetünk. Ez a pici egérfarkfű, amelynek jelentősebb állományai hazánkban többnyire csak az Alföldön vannak.
A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén a tavak és szikkasztók nádszegélyében gyakran találkozhatunk kékbeggyel. Ez a szép tollazatú, nádi énekesmadár március végén, április elején érkezik vissza afrikai telelőhelyéről.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén számos ritka, védett, löszös termőhelyhez kötődő növényfaj fordul elő. Ezek egyike a törpemandula, amely a tavaszi virágzás idején csodálatos látványt nyújt.
A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületét járva is megannyi természeti szépséget, olykor meglepő jelenségeket is láthatunk. Tapasztalhatjuk, hogy a természet sohasem ugyanolyan, mindig más képét mutatja a szemlélőnek.
Március végétől április közepéig több vonuló fakó rétihéját is megfigyeltünk a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén. Mivel fakó rétihéja igen ritkán látható errefelé, ezért megpillantása mindig egy kicsit többet jelent, mint a többi rétihéjafaj látványa.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kígyós-Ugrai Tájegységének munkatársai a korábbi évekhez hasonlóan idén is bekapcsolódtak az április 7-11. között megtartott Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahét programjába.
A vizes élőhelyek leggyakoribb ragadozó madara a barna rétihéja, mely a Körös-Maros Nemzeti Park védett területein is sokfelé előfordul. Ezekben a napokban már megfigyelhetjük látványos és hangos nászrepülésüket.
Idén is komoly kihívások elé állította a versenyzőket a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság népszerű természetismereti vetélkedője, az immár tizennegyedik alkalommal meghirdetett Túzok Tusa.
A tavasz közeledtével a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő hüllők és kétéltűek – békák, gőték, siklók, gyíkok és teknősök - is lassan előbújnak téli rejtekhelyükről. Meg kell erősödniük, mert kezdődik a szaporodás időszaka.
Az utóbbi hetekben gyakran láttunk vonuló halászsasokat a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Különleges vadásztechnikájuk megfigyelése igazi élményt jelent a természetbarátok számára.
A napokban 467 tő virágzó tavaszi héricset számoltunk a Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta részterületén. Ez a mennyiség jóval meghaladja a korábbi évek adatait.
Április 4-én pillantottuk meg az első, visszatérő hamvas rétihéját a Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén. A madár a faj egy itteni tradicionális költőhelyének közelében, a fokozottan védett területen bukkant fel.
A márciusi esők hatására életre kelt a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Maros-ártér erdős területeinek avarszintje. A csillagvirágok után mostanra az árvacsalán és a salátaboglárka is kibontotta szirmait, s megjelentek az avarban a gombák is.
Izgalmas és színes a madárélet ezekben a hetekben a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tavon. A récék mellett bíbicek, pajzsoscankók, aranylilék, nagy godák, sőt még gulipánok és sárszalonkák is állomásoznak a területen.
A Körös-Maros Nemzeti Park területein sokfelé megtalálható az amarilliszfélék családjába tartozó apró vetővirág, melynek egyik érdekessége, hogy zöld toktermése nem ősszel, hanem tavasszal fejlődik ki.
A Tárnokszigeti-bányatavakat a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületének egyik legsokszínűbb élőhelyeként tartjuk számon. A terület két jellegzetes madárfaja a búbos vöcsök és a kis vöcsök.
A sziki varjúháj egy főként Kelet-mediterrán elterjedésű, apró termetű, egyéves pozsgás növény, mely a Földközi-tenger medencéjében, főként a tengerparti köves talajon tenyészik.
A Körös Maros Nemzeti Park Kis Sárrét részterülete idén tavasszal újra várja a túrázókat.
