Tanösvények

Halásztelki tanösvény

A tanösvény 10 információs táblán keresztül, nyitott könyvként mutatja be a Dél-alföld egyik jellegzetes tájformájának és élőhelyének, a Hármas-Körös hullámterének növény- és állatvilágát, kultúrtörténetét.

A közel 3,5 km hosszú, változatos útvonala gyalogszerrel és kerékpárral egyaránt bejárható, önállóan  vagy a Körösvölgyi Állatparkban túravezetés igénybevételével látogatható.  A tanösvény megközelíthető vasúton, vízről, gépjárművel, kerékpárral és gyalogosan is, így optimális tájékozódási lehetőséget biztosít nemcsak a Szarvason átutazók részére, hanem a kerékpáros turizmust vagy akár a vízi turizmust folytatók részére is. Az indító tábla, amely az útvonal térképét is tartalmazza, a Szarvas-Mezőtúr vasúti híd, szarvasi hídfőjénél található.

A tanösvény állomásai

  1. Tájtörténet
  2. Folyó és élővilága
  3. Puhafa ligeterdő
  4. Fás legelő és kaszáló
  5. Ligeterdők állatvilága
  6. Keményfás ligeterdő
  7. Tájidegen fajok és özöngyom-növényzet
  8. Gátak, kubikok
  9. Mocsarak, holtágak növény- és élővilága
  10. Hullámtéri erdők énekesmadarai

A terület élővilága

A tanösvény által bemutatott területen a Hármas-Körös hullámterében gyakran láthatunk a vizek felett vadászni, a folyó partfalaiban költő partifecskéket, és néha szemünk elé kerülhet egy-egy jégmadár is. A halfajok közül többek között előfordul a selymes és a széles durbincs, valamint a ritka, fokozottan védett német bucó is. Az aszályos időszakban a megnövekedő iszapos partszegélyeken gázló- és partimadarakkal találkozhatunk, télen pedig a récefélék áttelelését segítik a folyómeder jégmentes szakaszai.

A tanösvény útvonalán változatos élőhelyeket járhatunk be, a fás legelők és kaszálók változatos növényvilágát mocsárréti és ligeterdei fajok együttesen alkotják. A gyepek zöldjét többek között réti iszalag, réti ibolya, fekete nadálytő, réti füzény és mocsári nőszirom tarkítják.

A terület idős erdeiben gyakoriak az odúlakó madárfajok, mint például a fekete harkály, a kis fakopáncs, és a macskabagoly. Három igen ritka, fokozottan védett madárfajunk is megtalálható a Hármas-Körös erdeiben: a fekete gólya, a barna kánya és a rétisas.

Emlősfajok közül alkonyatkor találkozhatunk a csapongva vadászó denevérekkel, a tavi denevér, a vízi denevér és a durvavitorlájú denevér is előfordul itt.

A hullámtéri erdők fontos szerepet töltenek be az énekesmadarak vonulásában is. Télen az erdők csendjét szén- és kékcinegék, sárgafejű királykák, őszapók, süvöltők, zöldikék, fenyőrigók kóborló csapatai törik meg. A fülemüle, az énekes rigó, az erdei pinty, az ökörszem és a barátposzáta pedig a gyakoribb költőfajok közé tartoznak.

GPS koordináták:
46º 54’ 44.12” É
20º 33’ 41.51” K

Kígyósi tanösvény

A tanösvény hossza 5 km. Kiinduló pontja a Szabadkígyós településtől délre elhelyezkedő Nagyerdő északi része. Hét állomása gyalogosan két óra alatt bejárható. A tanösvény a Kígyósi-puszta növény és állatfajait, jellegzetes élőhelyeit mutatja be.

Túra a Kígyósi Tanösvényen

A tanösvény bejárásával a Kígyósi-puszta változatos élővilágának, a madárvonulás szépségeinek megismerésére nyílik lehetőség.

Találkozó helyszíne: Kígyósi Területi Iroda, Szabadkígyós, Áchim u. 3.

Információ: Boldog Gusztáv természetvédelmi őrkerület-vezető 30/475-1777. A túrán való részvételi szándékot a túrát megelőzően legalább két nappal ezen a telefonszámon kérjük jelezni. A túrát minimum 5 fő jelentkezése esetén indítjuk. A túra időtartama: 3 óra.

A tanösvény állomásai

  1. Nagyerdő élővilága
  2. Szikes puszta élővilága
  3. Megfigyelő toronyból a puszta madárvilága
  4. Mocsarak élővilága
  5. Erdei tisztás
  6. Öreg tölgyek
  7. Vízpart

A terület élővilága

A védett terület keleti oldalát szegélyező erdő uralkodó fái a kocsányos tölgy, cserfa, mezei juhar, magas kőris és a mezei szil. Az erdőben legjellemzőbbek az énekesmadarak, erdei pinty, meggyvágó, énekes rigó, és a vörösbegy. Ragadó madarakkal is találkozhatunk a területen, közülük az egerészölyv és a héja emelhető ki.

A Kígyósi-puszta változatos szikes növényzetében megtalálható a fokozatos átmenet a mocsári növénytársulásoktól a szikesek először nedves, majd teljesen kiszáradó talajú vegetációjáig. A puszta jellegzetes madarai a nagy goda, piroslábú cankó, bíbic, mezei pacsirta, sárga billegető, rozsdás csuk, kék és vörös vércse.

A terület szikes mocsarai a vegetációs idő nagy részében vízzel borított területek, ilyenkor az uralkodó növényzetet a kákafélék és a nád jelentik. A mocsarak nádasaiban barna rétihéja, bölömbika, törpegém, nádirigó, cserregő nádiposzáta és nádi sármány fészkel.

A tanösvény útvonala egy kis tó mellett halad el, az erdőben mindössze ezen a kis területen marad egész évben nyílt vízfelület. A területen élő kétéltű fajok, mint a vöröshasú unka, és az erdei béka szaporodásában kiemelt jelentőséggel bír ez az állandó vízfelület.

Az emlősfajok közül a tanösvény által bemutatott területen találkozhatunk vörös rókával, borzzal, kószapocokkal és közönséges denevérrel is.

GPS koordináták:
46º 35’ 56.47” É
21º 04’ 58.33” K

Mágor-pusztai tanösvény

Az alig több mint 500 m-es tanösvény a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely bejáratához vezető út mellett indul. Az útvonal bejárásával megismerhetők a védett terület természeti és kultúrtörténeti értékei. A tanösvény a Mágor-dombhoz vezet. A bejárás időtartama kb. 1,5-2 óra.

A tanösvény állomásai

  1. Holt-Sebes-Körös élővilága
  2. Ártéri erdő élővilága
  3. Pákásztanya
  4. Csolt-Monostor és a kettős Mágor-halom
  5. Mocsár élővilága

A terület élővilága

A tanösvény útvonala egyaránt vezet minket vizes és pusztai élőhelyek mellett. A Holt-Sebes-Körös mentén haladva számos vízi és vízhez kötődő fajt figyelhetünk meg, ilyenek például a vízfelszínt néhol teljesen befedő apró békalencse vagy a rucaöröm. A holtágon előfordul a fokozottan védett vidra, valamint récék és gémfélék is.

A holtágat kísérő erdőt alkotó jellemző fafajok: kocsányos tölgy, magyar kőris, vénic szil, mezei szil, fehér fűz és fehér nyár. A cserjeszint növényei a veresgyűrű som, a kökény és az egybibés galagonya. Az itt előforduló fa-és cserjefajok számtalan rovar- és madárfajnak adnak otthont, például a nagy szarvasbogárnak, az őszapónak, a sárgarigónak, a barátposzátának és a balkáni fakopáncsnak.

A terület mély fekvésű részén változatos összetételű élővilág található, nyár elején virágzik a sárga nőszirom és a fekete nadálytő, és békaszótól hangos a környék. Az élőhely madárvilágára jellemző fajok a nádirigó, a kakukk, a vízityúk és a fülemüle.

GPS koordináták:
46º 56’ 23.12” É
21º 12’ 48.03” K

Sző-réti tanösvény

A közel két kilométer hosszúságú tanösvény a Bihari Madárvártától indul és ide is érkezik vissza. A Kis-Sárrét egykori mocsárvilágának egyik utolsó hírmondójaként maradt fenn a Sző-rét mocsara, mely 1997 óta a nemzetközi jelentőségű vizes területekről szóló Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. A tanösvényt végig járva különleges élőhelyeken sétálva ismerhetik meg a fokozottan védett terület értékes élővilágát. A tanösvény információs táblái közérthetően mutatják be a Sző-rét növény- és állatvilágát és a terület sajátosságait.

A Sző-réti tanösvény bejárására szakvezetéses túra keretében is lehetőség van, így az érdeklődők még bővebb ismeretekre tehetnek szert Magyarország egyik legértékesebb fennmaradt mocsaráról. A szakvezetéses túrákra előzetes bejelentkezéssel lehet jelentkezni.

A tanösvény állomásai

  1. Sző-rét mocsara
  2. Mocsarak állatvilága
  3. Szikes puszták növényvilága
  4. Mesterséges odútelep
  5. Kisvízfolyások, cserjések

A terület élővilága

A túra vonala érinti a mocsarat, bepillantást enged az ürmös szikesek egyedi növényvilágába, míg a pihenőhely mellett az alföldi erdőfoltok odvas fáinak jelentőségéről, a különböző költőládákról szerezhetünk bővebb ismereteket. Gazdag rovarvilágából kiemeljük a feketefejű fakócsíbort, melynek egyik első hazai előfordulását itt regisztrálták. A környező mocsárréteken, a kiszáradó magassásos növényzetben sokfelé előfordul bennszülött növényünk a védett kisfészkű aszat. A legfontosabb kétéltű- és hüllőfajok a dunai tarajos gőte, a mocsári teknős, a mocsári béka és a vízisikló.

A tavasztól őszig terjedő időszakban a botanikai értékek mellett az itt fészkelő nyári ludak, üstökös gémek, cigányrécék és piroslábú cankók ragadják meg az ember figyelmét. Késő ősztől tavaszig pedig a Biharugrai- és a Begécsi- halastavakon telelő több tízezer nagy liliktől hangos a táj.

A határ túloldaláról érkező vizek fontos szerepet játszanak a Kis-Sárrét élőhelyeinek kialakulásában, a természeti értékek megőrzésében. A partot kísérő kökény és egybibés galagonya cserjések mindig hozzátartoztak az alföldi puszták világához. A szúrós bokrokban kiváló költőhelyet talál a tövisszúró gébics, a kis őrgébics, a mezei poszáta és az örvös galamb.

Emlősök közül a vidra, menyét és a hermelin előfordulása jellemző a területen.

GPS koordináták:
46°58’36.606” É
21°38’31.2” K