Körös-ártér

A Nemzeti Park e részterülete a Hármas-Körös hullámterének Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyébe eső szakaszát foglalja magába Csárdaszállás és Szelevény között, érintve Gyomaendrőd, Mezőtúr, Szarvas, Békésszentandrás, Mesterszállás, Öcsöd, Tiszaföldvár és Kunszentmárton területét, mintegy 6580 hektáron.

A Körös-vidék árterületei egykor sokféle, fajgazdag élőhelytípust foglaltak magukba. A Tisza és mellékfolyóinak 1830-ban kezdődött és 1895-ben lezárult átfogó vízszabályozási munkálatai révén azonban a hajdan összefüggő árterületet folyó melletti hullámtérre és ármentesített kultúrterületre osztották.

A Hármas-Körös hullámterén a folyószabályozások után kialakult másodlagos táj sajátossága, hogy az ősibb, természetes és a szabályozással létrejött új élőhelyek együtt találhatók meg. A békésszentandrási duzzasztó működésének hatására a folyó felső szakasza lassúbb áramlású, kiegyenlített vízszintű, állóvízhez hasonló. Az alsó szakasz gyorsabb és a Tisza áradásainak hatására nagyobb a vízszint ingadozása, ezért magas falak és karakteres partvonalak jellemzik. Különösen az alsó szakaszon, Öcsöd és Szelevény között, az Álom-zugban, a Malom-zugban és az Iriszlói-holtág belső területein nagy kiterjedésű, tájképileg is kiemelkedő értéket képviselő ártéri kaszálóréteket találunk. A hullámtéri erdőket főként fűz-nyár ligetek alkotják, tölgy-kőris-szil keményfás ligeterdők már csak kis kiterjedésben jellemzőek.

A legszebb holtágakat a Körös-ártéren láthatjuk, melyek közül nyolcat tartanak számon az országosan is kiemelt jelentőségű, úgynevezett szentély holtágak között.

A hullámtér sok faj számára jelent kedvező életteret a környező alföldi kultúrtájban, gazdag flórája és faunája fontos szerepet játszik a mentett oldali vizes élőhelyek élővilágának fennmaradásában és megújulásában is. A Nemzeti Parkban megtalálható az egykori mocsárvilág számos jellegzetes növényfaja, a nyilaslevelű nyílfű (Sagittaria sagittifolia), az ernyős virágkáka (Butomus umbellatus) és az orvosi kálmos (Acorus calamus). A holtágak vízfelszínén helyenként tömegesen jelennek meg védett hínárfajok, a vízi rucaöröm (Salvinia natans), a vízi tündérfátyol (Nymphoides peltata) és a csemegesulyom (Trapa natans). A Magyarországon rendkívül ritka tekert csüdfű (Astragalus contortuplicatus) a folyó iszapos partján található meg időszakosan. A nedves ártéri kaszálórétek védett növénye a réti iszalag (Clematis integrifolia), melynek jelentős állományai ismertek, közülük is a legszebb a Gyigér-zug ártéri mocsárrétje. Az erdőszegélyekben, kubikok mentén, főként a gátak lábánál néhol áprilisban tömegesen virágzik a ritka nyári tőzike (Leucojum aestivum).

Gazdag a hullámtér vizes élőhelyekhez kötődő alsóbbrendű faunája is. Számos védett, ritka szitakötő faj él a területen, melyek közül a sárgás szitakötő (Stylurus flavipes) külön is kiemelendő. A kérészek közé tartozó tiszavirág (Palingenia longicauda) folyó feletti, felhőszerű rajzásában meleg nyárelőkön gyönyörködhetünk. A sekély, meleg morotvákban olyan védett halfajok találják meg életfeltételeiket, mint a réti csík (Misgurnus fossilis) és a kurta baing (Leucaspius delineatus). A folyó gyorsabb folyású alsó szakaszán az áramláskedvelő, fokozottan védett magyar bucó (Zingel zingel) és a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) a legértékesebb halfajok. A víz színén úszó hínárnövényzet és a párás erdők egyaránt jó életfeltételeket biztosítanak a kétéltűek és a hüllők számára, az európai szinten sérülékeny védelmi kategóriába sorolt mocsári teknős (Emys orbicularis) például gyakorinak mondható.

A Hármas-Körös hullámterének mélyebb fekvésű kaszálórétjein költ a Nemzeti Park legjelentősebb haris (Crex crex) állománya. Ennek a rejtett életmódú madárfajnak a fészkelőállományai Európa-szerte jelentős mértékben megfogyatkoztak. Három ritka, fokozottan védett madárfaj, a fekete gólya (Ciconia nigra), a rétisas (Haliaeetus albicilla) és a barna kánya (Milvus migrans) is fészkel a Hármas-Körös menti erdőkben. A Nemzeti Park e részterületéhez kötődik Európa jelenleg ismert legnagyobb tavi denevér (Myotis dasycneme) kolóniája és jelentős értéket képvisel a hullámtérben biztos életfeltételeket találó vidra (Lutra lutra) is.

A Hármas-Körös hullámterének kultúrtörténeti értékei közé elsősorban a folyószabályozáshoz kötődő vízügyi emlékek tartoznak. Számos régi gátőrház, gőzszivattyútelep található a védtöltések mentén. A Körös-ártér teljes területe szabadon látogatható. Növény- és állatvilágát, kultúrtörténetét mutatja be az itt található Halásztelki tanösvény. A közel 3,5 km hosszú, változatos útvonalú tanösvény indító táblája a Szarvas-Mezőtúr vasúti híd szarvasi hídfőjénél található.