Dévaványán még javában tart, a Csanádi pusztákon azonban már véget ért a túzokdürgés

A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületének egyik legjelentősebb természeti értéke az itt élő, szigetszerű populációt alkotó túzokállomány.

A tavaszi puszta igen látványos jelensége a túzokok násztevékenysége, vagyis a túzokdürgés. Idén meglehetősen korán belekezdtek a násztáncba a kakasok, és április elejére véget is ért a produkció.

Az öreg, párzásra érett kakasok már a tél folyamán is általában külön csoportban figyelhetők meg, a tojókból és fiatalokból álló, nagy telelő csapattal csak ritkán érintkeznek. A tavasz közeledtével, az időjárás változását megérezve, a kakasok egyre gyakrabban jelennek meg az évek során kialakult, hagyományos dürgőhelyen. A csoport még ekkor is összetart, azonban egyre gyakrabban figyelhetők meg összetűzések, apróbb viaskodások a madarak között. A tavasz előrehaladtával egyre fokozódik a hangulat és a kakasok belekezdenek egyedülálló, messziről is látványos, magamutogató násztáncukba. A násztánc célja, hogy a tojók figyelmét magukra vonják, mutassák párzási hajlandóságukat és rátermettségüket. A dürgő kakasok között komoly verekedések is kialakulhatnak, főleg ha már a tyúkok is megjelennek a helyszínen.

Idén, a szokatlanul meleg időjárásnak köszönhetően, már február végén észleltünk dürgő túzokkakast a Csanádi pusztákon. Örömmel tapasztaltuk, hogy a korábbi négy öreg kakasunk mellé beállt a sorba kettő újabb, beérett madár, ezzel megnövelve a sikeres szaporodás valószínűségét, a genetikai változatosság fenntartását.

A helyi túzoktyúkok csak később érezték meg a tavasz közeledtét, sokáig csak a kakasokat láthattuk a dürgőhelyen, amint kis intenzitással, de rendszeresen produkálták magukat. A március végi-április eleji melegben már a tojók is érdeklődést mutattak és a megfigyelések szerint ebben az időszakban gyorsan, intenzíven lezajlottak a párzások. A tyúkok nagyon rövid ideig tartózkodtak a kakasok közelében, majd április első harmadában már ki is húzódtak a költőhelyekre, tojásrakás céljából. Ezután a kakasok felhagytak a dürgéssel, pihenés, vedlés következik a számukra.

Mivel a nemzeti park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén jelentősen nagyobb a túzokállomány, így ott a túzokdürgés még javában tart. Vendégeink „Hajnali túzokles” című programunkon még április 30-ig, vagy május 4-én a VII. Túzokfesztivál kora reggeli programján vehetnek részt.

A Csanádi pusztákon az idei túzokdürgés érdekes tapasztalata volt, hogy nem csak egy helyszínen voltak megfigyelhetők dürgő kakasok. Az évek óta használt, egyetlen pusztafolton túl, egy másik területen is rendszeres násztevékenységet tapasztaltunk. További érdekes adat, hogy az egy időben végzett megfigyelések alapján, a dürgési időszakban történtek átmozgások az itteni, és az Észak-Szerbiában élő – már csak tojókból álló -, túzokállomány között.

túzokdürgés
Fotó: Balla Tihamér