A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén idén is több helyen történtek területkezelések. Sikerességüket bizonyítja, hogy a korábbi cserjések helyén most már őszi kikericsek virítanak.
Ha egy területen a gyepgazdálkodás megszűnik, a gyepi élővilág könnyen degradálódhat, mivel az özöngyomok elszaporodhatnak, illetve megkezdődik a cserjésedés. Ezeket az értékes élőhelyeket korábban rendszeresen kaszálták illetve legeltették, de az állatállomány csökkenésével ezek a tevékenységek megszűnőben vannak. Így a cserjefajok (kökény, egybibés galagonya) nagyon könnyen teret nyernek, irtásuk viszont, gyors megerősödésük következtében, nehézkes.
A természetvédelmi kezelések célja nem a cserjék teljes kiirtása, mivel azok az élőhely mozaikosságában nagy szerepet töltenek be, valamint védett rovar- vagy madárfajoknak is élő-, táplálkozó-, illetve búvóhelyet biztosítanak. Az elszórt cserjecsoportok a legeltetést, kaszálást nem akadályozzák, viszont tájképi és ökológiai szempontból gazdagítják a területet.
A cserjék túlzott térhódítása esetén a területről kiszorulnak az értékes sztyeppi növénytársulások. Ha a cserjeborítás túl hosszú ideig fennáll, akkor értékes fajok teljesen eltűnhetnek a gyepekből.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén, a Sző-réten található Nagy-sziken történt zúzások után, a cserjések helyén két-három nap elteltével, tömegesen virágzik az őszi kikerics. Ez a lilás színben pompázó növény az Alföldön szórványosan jelenik meg, domb- és hegyvidéken gyakoribb, az üde gyepek jellegzetes növénye. Békés vármegyén belül a Kis-Sárréten fordulnak elő jelentősebb állományai.
Érdekessége ennek a látványos növénynek, hogy ősszel csak a virág bújik elő, levelei és köztük megbúvó toktermései a nyár második felében elszáradnak, csak tavasszal hajtanak ki újra. Az őszi kikerics erősen mérgező, mivel minden részében jelen van a kolhicin nevű hatóanyag. Éppen ezért a legelő állatok sem fogyasztják.
