magyar english
II. Túzokfesztivál
 
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Keressen minket a Facebookon!
             
Széchenyi 2020 - KEHOP pályázatok
 
Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
NATURA 2000 fenntartási tervek
 
Kultúrtörténeti értékek
Védett természeti területek

Hasznos linkek

  

 

 

 

 

 

 

 

                           

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 


   

        
 

 


   

 

 

 
MEGVÁSÁROLHATÓ!
  
» Gazdálkodóknak » Magas Természeti Értékű Területek » Kis-Sárrét MTÉT
Kis-Sárrét MTÉT
 
 Magas Természeti Értékű Területek
 
A hazai természetvédelmi törekvések törvényi rögzítésén és kijelölésén túl, annak területi lefedettségét kibővítendő, 2002-ben létrehozták az Érzékeny Természeti Területek rendszerét. Ezek a területek alapvetően azokat a kiemelt természeti vagy táji értékekkel jellemzett területeket foglalják magukba, melyek hatékony megmaradását, megőrzését, a területek használati mikéntjén keresztül is szükséges biztosítani.
 
 
A kijelöléseket az ország Európai Uniós csatlakozása is indokolta, megalapozta a természetvédelmi célú törekvések vidékfejlesztési programokon belüli támogatását. Ezeken az úgynevezett zonális területeken, az ott tevékenykedő gazdálkodók, az ott jellemző élővilágra specifikusan összeállított, de általában egy faj nevével fémjelzett, területhasználati megkötéseket tartalmazó előíráscsomagokra pályázhattak, pályázhatnak.
 
 
A elsőként "Érzékeny Természeti Terület"-nek (ÉTT), majd 2009-től "Magas Természeti Értékű Terület"-nek (MTÉT) nevezett, különböző természetvédelmi értékek megőrzésére lehatárolt területek a vidékfejlesztési programokhoz igazodva többszöri felülvizsgálaton mentek keresztül.
 
 
A várhatóan 2016-2020 közötti, az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések rendszerébe ágyazott tematikus előíráscsoportok (korábban: előíráscsomagok) országosan is egyre nagyobb területeken pályázhatóak.
 
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 2016-2020 között 3 Magas Természeti Értékű Terület működik:
 
1. Dévaványa és környéke MTÉT (9.2 számú a térképen)
2. Békés-Csanádi hát MTÉT (9.1 számú a térképen)
3. Kis-Sárrét MTÉT (9.3 számú a térképen).
 
 
 
 
3. Kis-Sárrét MTÉT
 
 
 
Teljes terület: 42 434 ha
Támogatható terület: 33 549 ha
 
 
Érintett települések:
Biharugra
Geszt
Körösnagyharsány
Mezőgyán
Okány
Sarkad
Sarkadkeresztúr
Szeghalom
Vésztő
Zsadány
 
 
 
 
A terület a Hármas-Körös vidékén, szinte teljes egészében a Kis-Sárrét kistáj területén helyezkedik el. A Sebes-Körös vízgyűjtő területéhez tartozva valamikor a Körös fattyúágai, és igen sok jelentős vízhozamú ér hálózta be. A környező hegységekből érkező folyóvizek feltöltő tevékenységének eredményeként a vidék alacsony ártéri szintű síkság. A vízhatás a táj adottságainak kialakulásában döntő szerepet játszott (például a kedvezőtlen vízelvezetési tulajdonságú talajok kialakulása).
Az alapvetően sík, medence jellegű vidéken kialakult vízivilágnak a folyószabályozásokat követően csak hírmondói; nagy kiterjedésű puszták, legelők között halastavak, mocsárfoltok, kisebb belvizes területek maradtak. A szabályozások előtti medervonulat, a Holt-Sebes-Körös partmente adja az MTÉT területének javarészét.
A terület igen gazdag védett növény-, állatfajokban, és élőhelyekben, melyeket nemzetközileg is jegyeznek (Ramsari terület - Biharugrai halastavak).
 
A változatos élőhelyek számos társulástípus és növényfaj számára szolgáltatnak megfelelő körülményeket. A mezőgyáni „Varjasi” gyepen, Biharugrán a „Máté-dűlőben” a szikes erdeirét társulás kínálja nagyszámú sziki kocsord, réti őszirózsa és fátyolos nőszirom állományát, az agárkosbor pedig több tízezer tővel a Csillaglaposi legelőt színesíti. A mocsarakban és mocsárréteken sok védett növény, mint a pompás kosbor, a hússzínű ujjaskosbor vagy a kisfészkű aszat találja meg életfeltételeit. A terület nagy részére jellemző füves és ürmös szikespusztákat hátasabb löszgyep jellegű foltok tarkítják zsályákkal, koloncos legyezőfűvel és macskaherével.
 
Pompás kosbor   
 
 
 
A nyári lúd több mint száz párban költ a megmaradt természetes vizes
élőhelyeken, táplálkozó területként használják a halastavak környéki
szántókat. A rétekben komoly érték a kendermagos réce, a környéken
költ fokozottan védett récefajunk, a cigányréce egyik legnagyobb hazai
állománya. A bölömbika állománya évek óta stabil.
több ragadozómadár közül a telelő rétisasok száma az 50 egyedet is
elérheti, 1-2 pár a költési szezonra is marad.
 
 
 
 
 
   Fészkelőhelyet kereső lúdpár 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Egyik legfontosabb, a mezőgazdasági módszerektől erősen függő madárfaj, a túzok, ami 70-80 példányos állománnyal van jelen. Tavaszi dürgőhelyként látogatják mind a Mezőgyán környéki, mind a Mágor-környéki gyepeket. Nem elhanyagolható a gyepterületekhez kötődő szalakóta sem, költőállománya 15 pár körüli.
 
Az MTÉT tematikus előíráscsoportok előírásainak teljesítése olyan gazdálkodási gyakorlat kialakítását szolgálja, amely figyelemmel van az említett természeti értékek megőrzésére, elősegíti a célfajok élőhelyeinek fejlesztését.
 

Pályázható tematikus előíráscsoportok (TECS):
- MTÉT Túzokvédelmi szántó TECS
- MTÉT Alföldi madárvédelmi szántó TECS
- MTÉT Túzokvédelmi gyep TECS
- MTÉT Alföldi madárvédelmi gyep TECS
 
 

 
   
 
2015. 10. 12. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design