magyar english
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Visszajövünk!
 
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
Túzok Vándorkupa - Pályázati felhívás
 
Interreg Román-Magyar pályázat
 
Keressen minket a Facebookon!
             
MEGVÁSÁROLHATÓ!
   
 
Védett természeti területek

Kultúrtörténeti értékek
Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
Hasznos linkek

   

        

                       

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 

          
 

 


   

   

NATURA 2000 fenntartási tervek
 
A fecskék már szorgalmasan tatarozzák fészkeiket
 
A Körös-Maros Nemzeti Park tájaira visszatértek a fecskék, s már javában sürgölődnek a fészkek körül.
   
 
Magyarországon a három leggyakoribb fecskefaj a füsti, a parti- és a molnárfecske. Füsti fecskékkel elsősorban a külterületi tanyák, jószágtartó telepek környékén találkozhatunk. Az álaltok körül mindig sok a rovar, így a fecskék számára bőven akad táplálék. Nagyon ügyes vadászok, akár a jószágok lábai között átrepülve is képesek elkapni zsákmányukat. Amikor pedig néhány tavaszi, nyári napon az idő hidegebbre fordul, akkor sincs nagy baj, mert az istállókban melegebb van, így ott mindig találhatnak rovarokat. A Körös-Maros Nemzeti Park területén belül a Vásárhelyi-pusztán és a kardoskúti Fehér-tó környéki tanyavilág megmaradt részein meglehetősen gyakran bukkanhatunk fecskefészkekre.
 
A füsti fecskékkel ellentétben a molnárfecskék számára a városok jelentik az ideális fészkelőhelyet. A lakótömbök falára gyakran egész fészektelepeket építenek. A harmadik, hazánkban költő faj a partifecske, amely elsősorban a homokbányák, folyópartok falába vájt üregekben költ.
 
Mindhárom fecskefajra jellemző, hogy tavaszi és őszi vonulásuk során óriási távolságokat tesznek meg, Túlélésük szempontjából kifejezetten fontos a kedvező időjárás mellett az afrikai telelőterületükön az elérhető táplálék mennyisége, ez határozza meg áttelelésük és vonulásuk sikerességét.
 
A kép illusztráció. Készítette Szél Antal István
 
 
 
   
 
2020.04.27.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design