magyar english
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Túzok Vándorkupa
 
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
Keressen minket a Facebookon!
             
Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
NATURA 2000 fenntartási tervek
 
Kultúrtörténeti értékek
Védett természeti területek

Hasznos linkek

  

 

 

 

 

 

 

 

                           

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 


   

        
 

 


   

 

 

 
MEGVÁSÁROLHATÓ!
  
Kérésznász a Körösök felett
 
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain az elmúlt napokban több helyszínen is gyönyörködhettünk a tiszavirágok látványos násztáncában. A Maroson, a Fekete- és a Kettős-Körösön is intenzív rajzást figyeltünk meg.
   
 
Európában a tiszavirág a legnagyobb testű és legnagyobb tömegben előforduló kérészféle. Sajnos azonban Nyugat-Európából a múlt század ’50-es éveiben teljesen eltűnt, 1974-ben pedig a Dunából is kipusztult, így napjainkban már csak a Tiszán és annak mellékfolyóin találkozhatunk vele.
 
Lárvája három évig a folyóvizek aljzatában és az agyagos partoldalakban él, az ottani szerves üledéket szűrögeti. Június közepén a hároméves lárvák felemelkednek a víz felszínére. Először a hím szubimágók (nimfa) jelennek meg, amelyek felszállnak a partmenti fákra, bokrokra, ahol egy újabb vedlésen esnek át, ekkor alakul ki a végső, szaporodóképes kifejlett alakjuk. A nőstények a víz felszínén, lárvabőrből kibújva azonnal szaporodóképesek.
 
A tiszavirágoknak nincs sem szájuk, sem gyomruk, csupán annyi energiával rendelkeznek, amennyit a lárvaállapotból örököltek. Ezzel az „üzemanyaggal” mindössze egyetlen óráig tudnak repülni, ezalatt teljesítik létük egyetlen célját, a szaporodást. A nőstényeket egyszerre több hím veszi körül és próbálja megtermékenyíteni a víz felszínén. A megtermékenyülés után nőstények a víz folyásirányával szemben, felfelé repülnek, majd miután elfáradtak, leesnek és elszórják petéiket, melyeket a víz visszasodor ugyanoda, ahol ők maguk is kikeltek, s ezzel kezdődik elölről a körforgás.
 
A rajzás idején a folyók felszíne a madarak, békák és a halak számára is valódi terített asztal, a kérészek szinte berepülnek a szájukba. Gyakran még a folyók mélyebb részeiben élő keszegfélék, pontyok és harcsák is a felszínre jönnek, hogy lakmározzanak az áradatból. A kérészek olyan sokan vannak, hogy ez a lakoma sem okoz náluk érezhető állománycsökkenést.
 
A Körös-Maros Nemzeti Park védett területein belül a Maroson tűntek fel legkorábban (június 6-án) a tiszavirágok. Először a torkolatnál, majd június 8-án Ferencszállásnál és Makón láthattunk intenzív, nagy rajzást.
 
A Fekete-Körösön június 7-én és 8-án kezdődtek az előrajzások, ekkor még csak néhány százas csapatokban mutatkoztak a kérészek. Június 9-én már rendkívül erőteljes, látványos nászban gyönyörködhettünk. A Sarkad alatti szakaszon volt a legintenzívebb a rajzás. A június 10-én érkező hidegfront kicsit megszakította a folyamatot, de a következő két napon ismét nagy számban jöttek felszínre a tiszavirágok.
 
A Kettős-Körösön június 7-10. között zajlott a rajzás, mely a békési duzzasztó alatti szakaszokon volt a legintenzívebb. Körösladánynál rendkívül gyenge, Köröstarcsán közepes rajzás zajlott. A Berettyón csak nagyon kis számban bukkantak fel tiszavirágok. A Hármas-Körösön idén is elmaradt a tömeges rajzás, itt utoljára öt évvel ezelőtt volt komolyabb méretű kérésznász.
 
A tiszavirág igen érzékeny a vízszennyezésre illetve a folyómedreket érintő különböző munkálatokra. Kitűnő indikátorfaj: ahol nagy tömegben él, ott még jó minőségű a víz.
 
Talán kevesen tudják, hogy a Körösök vízrendszerében egy másik kérészféle is él: a dunavirág. Ennek azonban jóval később, csak augusztusban kezdődik a rajzása és a lárvák csak a sötétedés beállta után jönnek a víz felszínére. A Körös-Maros Nemzeti Park illetékességi területén belül a Sebes-Körösön élnek legnagyobb számban dunavirág kérészek.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
   
 
2017.06.16.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design