magyar english
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Túzok Vándorkupa
 
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
Keressen minket a Facebookon!
             
Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
NATURA 2000 fenntartási tervek
 
Kultúrtörténeti értékek
Védett természeti területek

MEGVÁSÁROLHATÓ!
  
Hasznos linkek

  

 

 

 

 

 

 

 

                           

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 


   

        
 

 


   

 

 

 
A Körösvidék tájhonos cserjéiről és fáiról – 21. rész
 
A Körös-Maros Nemzeti Park Körösvidék tájhonos cserje- és fafajaival foglalkozó sorozatában e héten az egyik leggyakoribb cserjefajunkkal, a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó kökénnyel (Prunus spinosa) foglalkozunk.
   
 
Sűrűn bokrosodó, 1-4 méter magas növény. sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. A fajnévben található latin „spinosa” szó, - melynek magyar jelentése tövises, tüskés - is erre utal. Hosszúkás tojásdad alakú, csipkésen fogazott szélű, molyhos fonákú, kicsiny levelei szórtan helyezkednek el. Koronája szabálytalan, lombozata sötétzöld. Koratavasszal, lombfakadás előtt nyíló apró, illatos, ötszirmú virágai teljesen elborítják. Ilyenkor a kökényesek fehér habként szegélyezik a látóhatárt, szinte „világítanak” a tájban. Szeptemberben érő, kis csonthéjas, gömbölyű termése hamvaskék, megtörölve kékesfekete. A terméshús éretlenül erősen fanyar, az első fagyok által „megcsípve” a gyümölcs már édeskés ízű.
 
Csaknem egész Európában honos. Széles tűrőképessége miatt igen elterjedt pionír jellegű faj. Szinte minden erdőtársulás naposabb szélén, illetve legelőkön, utak, mezők, árkok szélén megtalálható. Lassú növekedésű, hosszúéletű fásszárú. Vadrózsával, galagonyával, egyéb cserjefajokkal szegélycserjést alkothat, de gyakran egyeduralkodóak gyökérsarjakkal terjeszkedő, szinte áthatolhatatlan állományai. Mivel a vacok belső oldalán bőséges nektár választódik ki, tavasszal az első méhlegelő. Emellet sűrű bokrai számos madárfaj számára nyújtanak fészkelőhelyet, téli időben menedéket.
 
Érdekes a kökény név eredete. Az ótürk nyelvekben a „kök”, tatárul a „kők”, de még a régi török köznyelvben is a „gök” kéket jelentett. Az ég török neve ma is gök. A kökény szó tehát ezek származéka. A törökben gyakori, hogy színnevekből különféle kicsinyítő képzővel állat- és növényneveket alkotnak. A magyar korai írásbeliségben, például az un. Besztercei Szójegyzékben (1395 k.) „kekyn” néven említik. A szép virágú kökörcsin neve is a „kök” szó, kicsinyítő képzős alakjából származik, vagyis magyar jelentése „kékecske”. Bár kissé módosulva, de a lilás virágú kikerics nevében ugyancsak a „kök” rejtőzik. A kökény igen gyakori népdalainkban. A csillogó, sötétkék szemű lányokat, gyakran nevezték „kökényszeműnek”.
 
Termését élelemként és gyógyszerként már régóta hasznosítja az ember. Közép-Európában az újkőkor számos feltárt település helyén megtalálták csonthéjas magvait. Fanyar ízű, magas C-vitamin tartalmú termése nyersen csak miután a „dér megcsípte” élvezhető. Lekvár, gyümölcslé, mártás, zselé, likőr és bor készíthető belőle. Leveleit ínséges időkben teapótlóként használták.
 
Gyógyhatásáért levelét, virágát, termését és gyökérkérgét gyűjtik, ezek elsősorban cserzőanyagot és kámforolajat tartalmaznak. Levélteájának hashajtó és vizelethajtó hatása van. A levelekből szájvíz is készíthető, mely enyhíti torokfájás és mandulagyulladás tüneteit. Virágbimbójából (Flores acaciae nostratis) vértisztító, fogyást elősegítő teát főznek.
 
Fája nagyon kemény, régebben az asztalos szakemberek használták. Ágaiból sétapálcát, a pásztorok pedig botot készítettek. Merev hajtása ma is a legjobb szalonnasütő nyárs. Egyes vidékeken talajegyengetést is végeztek a szántókon a kökény tövises ágaival. A kökényt sok helyen, például az egykori Bereg vármegyében, mezsgyehatár (birtokhatár) megjelölésére használták.
Külterületi fásításoknál erdő- és vadvédő, szélfogó szerepe miatt érdemes ültetni. Kedvelt díszcserje, több fajtája van. Átjárhatatlan élő sövény is kialakítható belőle.
 
 
 
   
 
2017.06.10.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design