magyar english
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
Interreg Román-Magyar pályázat
 
Keressen minket a Facebookon!
             
MEGVÁSÁROLHATÓ!
   
 
Védett természeti területek

Kultúrtörténeti értékek
Hasznos linkek

   

        

                       

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 

          
 

 


   

   

Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
NATURA 2000 fenntartási tervek
 
KVLKÁP
A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésbe kezdtek a szalakóták
 
A Körös-Maros Nemzeti Parkban az utóbbi években örvendetesen növekszik a fészkelő szalakóták száma. A jelek szerint idén is sokan költenek majd a dél-alföldi tájakon.
   
 
A szalakóták esetében minden bizonnyal széthúzódó költési időszakra lehet számítani, mivel visszaérkezésük is igen vontatottan haladt. Egyes párok még csak most keresik a megfelelő odút, mások már a tojásokon ülnek.
 
Cserebökény térségében van a legtöbb számukra kihelyezett mesterséges odú, mivel az itteni élőhely kiváló a faj számára. Az utóbbi években rendszerint száz felett volt a fészkelő párok száma. Idén is hasonló állomány nagyságra számítunk, a párok már megkezdték a területfoglalást, vadászgatnak az odúk körül.
 
A Kígyósi-pusztán idén erős szalakóta-állomány mutatkozik, legalább 40 pár költésére számítunk. Egy-két pár természetes fészkelőhelyen (odvas fában) is költ. A kihelyezett odúk 80-90 százaléka már foglalt, igaz nem mindenütt szalakóták vannak, seregélyeket, mezei verebeket is találtunk bennük. Azt, hogy a szalakóták már megkezdték a költést, leginkább abból lehet megállapítani, hogy a hím szorgalmasan hordja a táplálékot a tojónak.
 
A Vásárhelyi-pusztán csak mesterséges odúban költenek szalakóták, mivel itt nincsenek öreg, odvas fák. Az utóbbi években általában 50 körül alakul a fészkelő párok száma, s minden évben 1-2 párral növekszik. Bízunk benne, hogy a folyamat idén sem törik meg.Érdekesség, hogy tavaly éppen a Vásárhelyi-pusztán kikelt két szalakótafióka kapott először Magyarországon műholdas jeladót a hátára. Egyikük, a Pétör névre keresztelt hím csaknem ugyanoda tért vissza, ahol tavaly fészkelt.
 
A Kis-Sárrétre az előző évhez hasonlóan most is nagyon vontatottan érkeztek vissza a szalakóták. Tavaly itt jó év volt, 25 pár költött. Idén is legalább ennyire számítunk, 15 helyen láttunk már foglaló vagy költő párokat.
 
Dévaványa térségében az utóbbi években 8-12 pár szalakóta fészkelt. Számuk akkor sem emelkedett jelentősen, amikor néhány évvel ezelőtt elkezdtük a mesterséges odúk kihelyezését. Ebben a térségben még vannak olyan öreg, odvasodó fák, amelyeknek természetes üregeit költésre használhatják a szalakóták. A jelek szerint az idei év áttörést jelent majd, reményeink szerint jelentős állománynövekedés lesz. A 40 odúból már legalább 13-at elfoglaltak, s 10 helyen a tojásokat is lerakták. Van olyan tojó, amelyik már 4 tojásos fészekaljon kotlik.
 
A Csanádi pusztákon általában 50 pár szalakóta költ. A tojásrakás május utolsó hetében kezdődött, s június elején érte el a legnagyobb intenzitást. A szalakóták általában 4-5 tojást raknak, de jó években ez akár 6 is lehet. A fiókák 3,5 -4 hét után kelnek kis, s 24-25 naposan repülnek ki a fészekből. Ebben a térségben is van 1-2 természetes fészek, de a többség a mesterséges odúkban költ. Az itteni mozaikos élőhelyek (gyepek, extenzív jelleggel kezelt szántók, kisebb-nagyobb facsoportok, tanyahelyek, fasorok) kitűnően megfelelnek a szalakóták igényeinek.
 
A Maros-ártérben a korábbi években nem költöttek szalakóták. Idén kihelyeztünk ugyan 16 odút, de egyelőre csak egyetlen kóbor példányt figyeltünk meg.
 
 
 
 
 
   
 
2016.06.10.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design